A Damjanich utcán a Liget felé sétálva többségben vannak az 1900 után a felső-középosztály számára épült, a főváros világvárosias átalakulását képviselő bérházak. Közülük építtetője miatt feltétlenül meg kell említeni a Damjanich utca 52. alatt az 1907-ben épült négyemeletes, műtermes szecessziós bérházat. Kevesen tudják, hogy a bérház építtetője és tulajdonosa az ismert fényképész Mai Manó és fia Arthúr volt.
Mai Manó (May Emanuel, Pest,1855 – Budapest, 1917) császári és királyi udvari fényképészmester korának igen megbecsült fényképésze volt, a műtermi gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselőjének számított. 1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének (1885), a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének és a Fény című lapnak is (1906). Több hazai díj mellett az 1900-as párizsi világkiállításon fényképei aranyérmet kaptak. (Forrás: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház)
Mai Manó a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (10-4-1). Nejét, Rothauser Etelkát 1926-ban férje mellé temették el.
(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 129-130.)
Mai Manó (May Emanuel, Pest,1855 – Budapest, 1917) császári és királyi udvari fényképészmester korának igen megbecsült fényképésze volt, a műtermi gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselőjének számított. 1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének (1885), a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének és a Fény című lapnak is (1906). Több hazai díj mellett az 1900-as párizsi világkiállításon fényképei aranyérmet kaptak. (Forrás: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház)
Mai Manó a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (10-4-1). Nejét, Rothauser Etelkát 1926-ban férje mellé temették el.
(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 129-130.)