A 21. szám alatti négyemeletes, műtermes bérház építtetője a Bécsben tanult közgazdász és vegyész, Léderer Ágoston (Böhmisch-Leipa, Csehország, 1857 – Bécs,1936), a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. (1890 eleje) és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár megalapítója (1896), egyben a Monarchia legnagyobb műgyűjteményének tulajdonosa volt. Az Osztrák Vasúti Forgalmi Rt. és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt.megalapítása is az ő nevéhez fűződik. Oly sok minden kötötte Győrhöz, hogy esküvőjét Serena Pulitzerrel (Budapest, 1867 – Budapest, 1943) 1892-ben Győrben tartották meg. A szertartást a Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette.1911-ben pedig családjával együtt Győrbe költözött, és megszerezte a magyar állampolgárságot. Az első világháború után visszaköltöztek Bécsbe. Bécsi lakásuk a Bartensteingasse 8. alatt volt, kastélyuk (Ledererschlössel) Wien-Weidlingauban.
Léderer a világháború során nagy összegekkel támogatta a menekülteket, szegényeket és a megsegítésükre létrehozott intézményeket. 1915-ben ő maga is alapítványt hozott létre rokkant katonák segítésére 200 000 koronás összeggel. Nemcsak gyáralapító és műgyűjtő volt, de művészpártoló is. A család szoros baráti kapcsolatban állt a kor leghíresebb bécsi művészeivel, köztük Gustav Klimttel. Bécsi lakásuk egyik szobáját Klimt festményeinek szentelték. Klimt egész alakos képet festett a kor híres szépségének tartott Serenáról, de Serena édesanyjáról és lányáról, Elisabethről is. 1912-ben Klimt ajánlására Egon Schielét is megismerte a család, aki hosszabb időt töltött náluk Győrben. Schiele ezalatt több képet is festett a legfiatalabb fiúról, Erik Lédererről, de a ház uráról is ismert egy szép portréja. Ez alatt az idő alatt festette meg az akkor még álló győri Kecskelábú fahidat (az elpusztultnak vélt kép a véletlennek köszönhetően pár éve feltűnt).