Jakab Dezső (Biharrév, 1864 – Budapest, 1932) vidéki kocsmáros fiából lett neves építész. Szinte minden esetben Komor Marcellel dolgozott együtt, ők ketten a kor egyik legjelentősebb építészpárosát alkották. 1897-től 1918-ig közös irodájukban (II. Keleti Károly utca 29–31.) számtalan bérház és villa mellett olyan középületek, zsinagógák terveit készítették el, melyek a lechneri nemzeti szecessziós irányzatot követve megteremtették Kecskemét, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szabadka és Palics szecessziós városarculatát. Nevükhöz fűződik több szanatórium is (Benczúr utca 47., a lebontott Dózsa György út 84/b, a Fiumei úti OTI-székház terve és az Erkel Színház első terve is.

Sírja, akárcsak három másik jelentős építészé, Freund Dezsőé, Pollák Manóé, Vágó Lászlóé, a Farkasréti úti zsidó temetőben található.

(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 2018, 146.)