Erzsébet körút 54.
építés éve:
1888.
jelentős személyiség:
dr. Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus
építész:
Léderer Gusztáv építőmester, műépítész
építtető:
Schwarz Vilmos  fakereskedő
funkció:
bérház

Az Erzsébet körút 54.-ben élt 1905 és 1916 között, és itt is rendelt délutánonként dr. Ferenczi Sándor (Miskolc, 1873 – Budapest, 1933), a magyar pszichoanalitikus iskola megteremtője, Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja. „Egyedül az ő érdeme, hogy a lélekelemző egyesületek mindenütt egységesen alakultak ki, azon az elven, hogy csak az gyógyíthat, aki előzőleg már maga is meggyógyult […] Hatása világraszóló volt. Nevét Amerikában éppúgy ismerték, mint Indiában. […] Budapest az ő jóvoltából évtizedeken át egyik szellemi góca volt a lélekelemzésnek.” (Kosztolányi Dezső: Ferenczi Sándor. Nyugat, 1933. 12. sz. EPA)

 „…Bécs-szerte minden képeslapárusnál kapható egy olyan fénykép is, amelyen hét úriember, az álló sorban Karl Abraham, Otto Rank, Max Eitingon, Ernest Jones, az ülő sorban pedig Sigmund Freud, Ferenczi Sándor és Hanns Sachs látható (1922). Ezek a tekintélyes külsejű urak voltak a pszichoanalitikus mozgalom „titkos bizottságának” tagjai, azé az informális testületé, amelyet Freud és legközelebbi munkatársai hoztak létre 1912-ben, abból a célból, hogy az egyre terebélyesebbé váló és nemzetközileg is egyre szélesedő – és egyre több belső feszültség által megosztott – mozgalom ügyeit kézben tartsák és irányítsák. A komoly, sőt komor tekintetű férfiak közül csupán egyikőjük mosolyog, a Freud mellett ülő Ferenczi…” (Erős Ferenc: Ferenczi mosolya. Műút)

Ferenczi tizenegy gyermekes családban született. Apja, Frankel Bernát Lengyelországból bevándorolt zsidó könyvkereskedő volt, aki 1848-ban részt vett a magyar szabadságharcban. Miskolcon telepedett le, először könyvesboltja volt, később könyvkiadója. Nevét már 1879-ben magyarosította Ferenczire.

Az Erzsébet körút és Kürt utca közötti átmenő telken álló, kívül-belül téglaburkolatú háromemeletes neoreneszánsz bérházat 1888-ban Lederer Gusztáv tervezte Schwarz Vilmos (1850–92) fakereskedő számára, akinek a Favágó és Fűrészelő Gyártelepe a Külső Váci út 22.-ben volt. A palota jellegű homlokzatot női és oroszlánfejek sora díszíti, külön érdekessége az 1. emeleti ablakszárnyak középső részén megjelenő faragott női mellszobor. A kivételes kovácsoltvas kapun belépve elkápráztat a szinte királyi pompával díszített kapualj, az aranyozott stukkók, hermapillérek, reliefek, angyalok sokasága. A bérház 1944-ben csillagos ház lett.

Azt, hogy Ferenczi itt élt, nem jelzi tábla. Ez 2013-ban az ugyancsak erzsébetvárosi Nagydiófa utca 3. szám alatti, 1875 körül épült háromemeletes korai historizáló sarokházon került elhelyezésre, ahol 1919 és 1930 között lakott. A költözés feltehetően azért történt, mert az ingatlan felesége családjáé lett.

Emléktábla a Naphegyen, a Lisznyai utca 11. szám alatti villa falán is látható, ahol Ferenczi élete utolsó három évében élt és dolgozott és ahol a Ferenczi Sándor eszmei és fizikai hagyatékának ápolására 2009-ben a The New School egyetemen New Yorkban létesített központ után a budapesti Ferenczi Sándor Archívum és Nemzetközi Központ is megnyílt. Sírja a Farkasréti zsidó temetőben, a szertartási épülettől indulva a külső fal melletti első úton található.

(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 115-116.)