Városligeti fasor 33.
építés éve:
1905–1906.
jelentős személyiség:
Szilárd Leó  nemzetközi hírű fizikus
építész:
építtető:
dr. Vidor Zsigmond  szemészprofesszor
funkció:
villa

A Városligeti fasor 33. szám alatti kétemeletes villának világhírűvé vált lakója volt. Itt nőtt fel Szilárd Leó (1898–1964) fizikus, atomtudós, aki elsőként ismerte fel, hogy a nukleáris láncreakció és az atombomba létrehozhatóak, majd 1939-ben Einsteinnel együtt az atomfegyver emberek elleni bevetése ellen emelt szót, később az atomenergia békés felhasználásáért küzdött. Bár a családi villa a fasori evangélikus gimnáziumtól pár háznyira állt, Szilárd Leó nem ott, hanem a VI. kerületi Reáliskolában tanult. Így nem ő, hanem későbbi zsidó barátai és tudóstársai: Neumann János matematikus, a számítógép megalkotója, valamint a gyerekkorában a közeli Király utca 76.-ban nevelkedő Nobel-díjas Wigner Jenő atomfizikus, ugyancsak az atombomba ellenzője, majd a későbbiekben a szintén Nobel-díjas Harsányi János közgazdász, a játékelmélet úttörője szereztek világhírnevet a gimnáziumnak.

Szilárd Leó 19 éves koráig – Berlinbe történt távozásáig – az 1905-1906-ban felépült Vidor-villában nevelkedett: a Tanácsköztársaság bukása után – ahogyan sokan mások is – az erősödő antiszemitizmus miatt hagyta el Magyarországot. Édesapja Szilárd (Spitz) Lajos mérnök, híd- és vasútépítő vállalatot igazgatott, édesanyja Vidor Tekla, dr. Vidor (Lustig) Zsigmond szemész professzor lánya volt. Szilárd Leó szüleivel és testvéreivel a 3. emeleten lakott. A Szilárd és a Vidor családnak otthont adó villát nagyapja a városligeti Stefánia Gyermekkórház orvos-igazgatója, budapesti egyházközségi elöljáró építtette három lányának. A villa tervezését fiára, a bérpaloták és ipari épületek mellett, a nagypolgári villaépítészetben is hírnevet szerzett Vidor Emilre bízta, aki, az alagsorban építész irodát rendezett be. Később azonban már nem itt, hanem a Zeneakadémia közelében, a Liszt Ferenc téren, egy saját tervezésű bérház műteremlakásában élt és dolgozott. 

Az 1905–1906-ban felépült villa szokatlanul magas, fatornyos tetőzete, a hátsó homlokzat szinte mesebeli faszerkezetei az északi építészet, a svéd és norvég fatemplomok világát idézik. A homlokzati díszítések között gyakori az életfa és a páva motívum, itt is – ahogy a fasori villák többségénél – erőteljes elem a rusztikus kőburkolat. A belső terek berendezései, díszítései – melyeket egytől-egyig Vidor Emil tervezett – rendkívüliek, Gerle János Victor Horta kortárs brüsszeli enteriőrjeivel rokonítja (Gerle-Lugosi Lugo, 1999). A bejárat melletti két bálványszerű kőoszlopon és további ismétlődésein a bemélyített díszítés talán zsidó szimbólumot, gránátalmát – vagy talán magyart, mákgubót – idéz. A lépcsőházi ablakok aszimmetrikus osztása itt is élő, hajladozó faágakra emlékeztet. A műemlékvilla kutatója, Bor Ferenc szerint az ágak közeit eredetileg falevelet, virágot és gyümölcsöt ábrázoló színes üveg töltötte ki. Különleges az asztalosmunka, a bejárati és a belső ajtók ívei, kivételes a lépcsőházi kovácsoltvas korlát és a hall kerámiaborítású kandallója is. Az archív képeken az épülettel egyenértékű gyönyörű kerítés látható hihetetlen méretű és szépségű kapuzattal. Az épület díszítései, a berendezés egy része ma is megvan, ahogy az itteni villákat jellemző tágas hátsó kert is, a kerítés azonban eltűnt. A különleges ácsmunka Neuschloss Kornélt, a szobrászati munkák Rákos Pált dicsérik. Az asztalosmunka Malomsoky József gyárában, a színes üvegablakok természetesen Róth Miksa Nefelejcs utcai műhelyében készültek.

A villa 1944-ben csillagos ház volt, 1945-ben a szovjet városparancsnokság foglalta le, 1947-ben NÉKOSZ-kollégium lett. 1952-től a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola kollégiuma, ma új nevén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla kollégiuma és gyakorlóhelye. A zenekedvelő Vidor Emil tervezte Vidor-villát így ma egész nap zene tölti be.

(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan. ÓVÁS! Egyesület, 2013. 140-141. o.)


Az archív képen Szilárd Leó családja és legközelebbi barátai láthatók a Vidor villa erkélyén. Elől balról: Szilárd Leó apja, Kornfeld Klára, Kunvári Bella. Hátul balról: Kornfeld Imre és Kornfeld Mici, Kunvári Aurél, Szilárd Leó húga: Rózsi, Lax Baby.

Szilárd Leó felvétele, 1919. Magántulajdon.