A közeli Városliget tiszta, pormentes levegőjének köszönhetően a Városligeti fasor a villák mellett szanatóriumok építésére is csábított. A Liget környékén felépült híres szanatóriumok, a Park és a Liget mellett a Városligeti Fasor erzsébetvárosi oldalán további négy szanatórium épült, közülük három, a Glück-, a Herczel. és a Grünwald-féle szanatórium közvetlenül egymás mellett. Mindhármat zsidó orvos alapította. A három szanatóriumot a háború után államosították, a Belügyminisztérium kórházaként összevonták, erősen átalakították, bővítették, majd 2007-ben bezárták. Azóta az épületek üresen, elhagyottan állnak. Egy 2012-es döntés értelmében itt alakítják majd ki az Országos Bírósági Hivatalt.

1897-ben a Városligeti fasor 9.-ben dr. Herczel Manó báró szanatóriuma kezdte el a gyógyítást. A szanatórium terveit a kor egyik legfoglalkoztatottabb építésze, Quittner Zsigmond (Pest, 1859–Bécs,1918) készítette. Sebészet, nőgyógyászat és belgyógyászat működött benne. A szanatórium híres betegei között volt többek között Karinthy, akit 1934-ben első operációja után itt kezeltek. 

A szegedi születésű Herczel Manó (1862–1918) apja, Herczl Fülöp Ézekiel (1823–1908) is orvos volt, aki sok zsidó társához hasonlóan részt vett a szabadságharcban, és egyúttal a zsidó emancipációért is küzdött. Fiát, aki Budapesten, Bécsben, Strassbourgban és Párizsban végezte orvosi tanulmányait, a modern hasi sebészet területén folytatott elméleti és gyakorlati munkája tette világhírűvé. Herczel 1892-ben a Szt. István kórház főorvosa lett, 1901-ben pedig Ferenc Józseftől pusztapéteri előnévvel bárói címet kapott. 

A jómódú betegek fogadására épült historizáló stílusú, kifelé cour d’honneurrel felnyíló, a kert felé óriási terasszal forduló szanatórium eredetileg kétemeletes volt. Mai látványát azonban silány harmadik emelet, durva hozzáépítések rontják. Keresztboltozattal fedett stukkódíszes bejárata, fogadótere és lépcsőháza elhagyatottan is nagyvonalú. A belső terek reprezentatív jellegét bronz oszlopfejezetű márványoszlopok, bábos- és míves kovácsoltvas korlát, maratott üvegtáblák határozzák meg. 

A szomszédos telekre 1911–13-ban épülő Árkay Aladár tervezte református templom terveit megismerve Herczel Manó arra kérte az építészt, hogy a templom ne az eredeti elrendezésben, hanem tükörképben épüljön meg, kérését végül a templom befejezéséhez hiányzó, a költségek közel egyharmadát kitevő összeg, 33 ezer korona felajánlásával nyomatékosította. Így a Herczel-szanatórium közvetlen szomszédságában nem a torony magas, hanem a parókia kisebb tömegű épülete került.

Herczel Manót 1918-ban a Kozma utcai zsidó temetőben temették el, az ugyanabban az évben elhunyt Quittner Zsigmond a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik (A-45-1).

(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 2018, 144-145.)