Erzsébet körút 25–27. – Wesselényi utca 50.
megnyitás éve:
1906.
másodlagos funkció:
mozi, Projectograph
építés éve:
1894–95.
funkció:
bérház
jelentős személyiség:
Ruttkai Éva
színésznő
jelentős személyiség:
Eőry Kató, Mátyássy Tiborné
színésznő, embermentő
építész:
építtető:
Ehrenfeld Ignác
ház- és földbirtokos, virilista
Az Erzsébetvárosban lakó igen sok zsidó származású jelentős színész között van Ruttkai (Russ) Éva (1927–86) is, aki gyerekként a harmincas években az Erzsébet Körút 25–27. alatti négyemeletes sarokházban élt. A Novák Ferenc tervei szerint 1895-ben a Bécsben lakó Ehrenfeld Ignác sokszoros háztulajdonos és földbirtokos számára emelt épület neogótikus saroktornyú, pártázatos homlokzatával és a hatalmas, íves földszinti portálok mögötti óriási belmagasságú keresztboltozatos tereivel, színpadias jellegű lodzsás udvarával élesen elüt körúti neoreneszánsz társaitól. Ruttkai, aki híres színházi szerepei mellett annyi jelentős magyar film főszereplője is lett, abban a házban nőtt fel, ahol 1906-ban az első budapesti mozi nyílt, a Neumann–Ungerleider páros által létrehozott Projectograph, később Odeon. Gyerekkora két véglet, a szegény és a gazdag világ között telt. A család nagyon szegény volt, de a Weiss Manfréd-gyár egyik igazgatójának felesége megszerette, nevelt lányává fogadta, taníttatta. A Lakner-féle gyerekszínházban Lakner Artúrtól kapta színészként ismert nevét.
Az, hogy nagy színésznővé válhatott, Eőry Kató színésznő, Mátyássy Tiborné (1905–2000), kivételes emberségének és bátorságának köszönhető, aki 1944 októberében a 17 éves lányt és édesanyját bújtatta, megmentette a deportálástól. Ezért 2010-ben a Világ igazai közé került. (A Yad Vashem 1963 óta állít emléket azoknak a nem zsidó embermentőknek, akik a holokauszt idején életük kockáztatásával mentették zsidó származású embertársaik életét.)
(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 2018, 117.)
Az, hogy nagy színésznővé válhatott, Eőry Kató színésznő, Mátyássy Tiborné (1905–2000), kivételes emberségének és bátorságának köszönhető, aki 1944 októberében a 17 éves lányt és édesanyját bújtatta, megmentette a deportálástól. Ezért 2010-ben a Világ igazai közé került. (A Yad Vashem 1963 óta állít emléket azoknak a nem zsidó embermentőknek, akik a holokauszt idején életük kockáztatásával mentették zsidó származású embertársaik életét.)
(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 2018, 117.)
A bérház építtetője, Ehrenfeld Ignác föld- és háztulajdonos, virilista Bécsben élt (IX. Türkenstrasse 25.). Elsősorban a VI. és a VII., de a VIII. és a IX. kerületben is sok ingatlannal rendelkezett, több közülük Taffler Károly föld- és háztulajdonos virilista terménykereskedővel közös tulajdon volt. Az Andrássy úton két bérpalotát is építtettek együtt (Andrássy út 35. és Andrássy út 86.). Bécsi lakcímük is azonos volt, nem véletlenül: szoros családi kapcsolat fűzte össze őket. Tafler Károly felesége, Ehrenfeld Karolin Ehrenfeld Ignác testvére volt. (Forrás: Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903–1914. In: Tanulmányok Budapest múltjából 1966. 17. sz. 160-161. EPA)