Az egykor zsidók által sűrűn lakott Belső-Terézváros Bajcsy-Zsilinszky út és Hajós utca közötti részén egymást érik az érdekesebbnél érdekesebb épületek, köztük igen sokban nyomda, könyvkötészet működött. Többet elbontottak már, talán az egyik legértékesebbet is, Lőwy Salamon Első Magyar Betűöntödéjét a Dessewffy utca 32. szám alatt, amely sok nyomdának szállított kliséket héber betűkészletéből. A Dessewffy utca 6-os számú házon azonban ma is, bár hiányosan, de felirat hirdeti: Singer Adolf könyvkötészet, vonalazó intézet – üzleti könyvgyár. A könyvkötő műhely kezdetben (1880-tól) a közeli Bajcsy-Zsilinszky út (akkor Váci körút) 19.-ben működött, Singer Adolf a közelből, a Lázár utca 2.-ből járt a műhelybe. Az 1907-ben Ágoston Emil által tervezett házban azonban a család lakása és a műhely, amely az alagsort, valamint az udvar egy részét is elfoglalta, már egy helyen volt.

A Budapesten született, Berlinben elhunyt Ágoston (Adler) Emil (1876–1921) ebben az időben befutott építésznek számított. Ezzel a Dessewffy utcai házzal egy időben tervezte legjelentősebb művét, a Hungária fürdőt (Hungária úszócsarnok és gőzfürdő) az erzsébetvárosi Dohány utcában. A hajdani fürdő közelében több bérháza is áll. Jellemzőjük az észak-német példákat követő meredek tető, a faragott fa oromfaldísz és a szecessziós díszítőelemek mellett romantikus részletmegoldások. Mindez itt csak részben jelenik meg.

A kisméretű, keskeny telken C alakban épült háromemeletes, erősen kiemelt alagsorú, középen törtvonalú zárterkéllyel tagolt, pártázatos szecessziós ház fő dísze, az „Ipar (Industria)” férfi és a „Művészet” női alakban megjelenített allegorikus domborműve a könyvkötészet két oldalát jelképezi. Alkotójuk a különleges képességű, nemzetközi hírű Maróti (Rintel) Géza (1875–1941) nemcsak épületszobrász, de építész, festő és iparművész is volt. Szobrászati díszítés máshol is akad az épületen: a bejárat felett szecessziós női fejek sora látható, a dongaívű, stukkódíszes kapualj két oldalán teher alatt görnyedő férfialakok sorakoznak. A lépcsőház szokatlanul keskeny terű, a zöld színű üvegablakok rejtélyes hangulatot adnak. Eredetileg az utca felé szintenként egyetlen nagypolgári lakás nyílt, az udvari oldalszárny kialakítása és lakásai sokkal egyszerűbbek voltak. Az udvar teljes hosszát elfoglaló műhely lapos tetején a lakók növényekkel otthonos teraszt alakítottak ki, délies hatást kölcsönözve az egyébként magas tűzfalakkal körbevett háznak.

A feltehetően egykor többségében zsidók által lakott épületet 1944-ben zsidó kényszerlakhelynek, csillagos háznak jelölték ki. Ma az egykori könyvkötészet épülete kerületi védelem alatt áll.