A Nagymező utca mögött meghúzódó, csupán egy tömbnyi, keskeny Mozsár utcában és a környéken az utóbbi időben sok épületet elbontottak. A megmaradt épületek közül többet is zsidó építtető emelt az 1900-as évek kezdetének szecessziós stílusában. Ilyen Sebestyén Bertalan úridivat-kereskedő bérháza is a Mozsár utca Nagymező utcához közeli részén. A tervtári terv szerint a házat az 1910-től 1928-ig együtt dolgozó Vogel Jenő–Weidlinger Tibor építészpáros készítette. Sebestyén Bertalan részére alig egy évvel később egy ennél sokkal jelentősebb, három utcára néző bérház is felépült a VII. ker. Rákóczi út 36. alatt, melynek tervét ugyanez az építészpáros jegyezte. 

Weidlinger Tibor azonban nem volt építész, ő főleg a megbízásokat szerezte. A Vogel Jenővel közös terveken szinte minden esetben az ő neve szerepel, de Weidlinger Andor Amerikában élő unokája, Tom Weidlinger közlése szerint Tibor bátyja, Weidlinger Andor építész készítette őket.  

A háromemeletes ház erkéllyel és zárterkéllyel is megmozgatott érdekes, aszimmetrikus, de díszítéseit részben már elvesztett homlokzata teljesen szokásos, függőfolyosóval körülvett egyszerű, zárt, szűk udvart rejt. A kőrelief csíkkal keretezett bejáratot a korszakot jellemző madár- és életfamotívum, a kaput – ugyancsak a korszak jellegzetességeként – szegecselt és domborított rézlemez díszíti.  A kapualj, mely egyenesen az udvarra vezet – és az udvar maga is – keramitburkolatú, magas téglalábazat veszi körül. Az ilyen megoldás egykori műhely működését sejteti. Az oldalszárnyban elhelyezett főlépcső, mely előtt még megvan a szőnyegporoló, teljesen nyitott az udvar felé, ez az egyszerűbb bérházak sajátja. Ugyanakkor a lépcsőházat az udvartól az emeleteken mintegy paravánként leválasztó, szegecselt acélszerkezetű üvegfal ritka, egyedi megoldás. A szokatlanul vaskos pilléreken nyugvó, osztott üvegezésű fal egy-két megmaradt színes kazettájából az üvegfal eredeti szépségére lehet következtetni. 

Sebestyén Bertalanról (1873–1935) és úridivat-kereskedelemmel foglalkozó cégéről eddig nem sikerült többet megtudni. Ami biztos, hogy 1903-ban nem itt és nem is a Rákóczi úton, hanem a VIII. kerületi Főherceg Sándor utcában lakott feleségével, Kellner Margittal (1884–1939), akivel közös sírban nyugszanak a Kozma utcai temetőben. (17A-16-33)

Vogel Jenő (1883-1943) épületek kivitelezésében és tervezésében, így építőmesterként és építészként is ismert. Ugyanakkor munkásságáról eddig nem írtak, de érdekes elolvasni Vogel vitáját Molnár Farkassal 1931-ben egy Tátra utcai kétszobás lakásalaprajz és bebútorozás kapcsán, melyet a Tér és Forma áprilisi száma közölt. Molnár Farkas kritikájára válaszul Vogel megemlíti, hogy 27 éves munkássága alatt több mint 40 épületet tervezett. A vita lezárásaként az újság szerkesztősége is megszólalt. (Forrás: Lakás-Történet. Budapest Főváros Levéltára)

Vogel sírja, akárcsak megbízójáé a Kozma utcai zsidó temetőben található (17A-2-2).