Ma már hihetetlennek tűnik, hogy egykor a mai Jókai utca 1. szám alatt a Zsidó Kórház épülete állt (1842–89), melynek az akkor még a Körút vonalán is túlnyúló telkén (az 1875-ös Halácsy-féle térképen jól látható, hogy a telek az akkori Vas utcáig tartott), a mai Köröndtől csupán néhány háznyira, egészen 1889-ig hatalmas kertben sétálhattak, pihenhettek a kórház betegei. 

A Pesti Izraelita Hitközség 1840-ben vette meg a telket, ahová 1842-ben Hild József tervezésében egyemeletes kórházépületet emelt. A jól felszerelt kórház földszinti és emeleti kórtermei mellett a személyzet és az orvosok lakásait is itt alakították ki. Az első zsidó kórház igazgatója dr. Jakobovics Fülöp pesti orvos lett, a Magyarító Egylet és a Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület elnöke, őt 1850-től dr. Jakobovics Antal, végül dr. Grósz Fülöp követte. A kórházat, mely közadakozásból épült és működésének több mint négy évtizede során 30 ezer fekvő és 230 ezer járó beteget látott el valláskülönbség nélkül, Ferenc József és később Erzsébet királyné is meglátogatta. A Körút szabályozásakor a főváros a kertet kisajátította, a Hitközség pedig úgy döntött, hogy kert nélkül maradt és már egyébként is szűknek bizonyult kórházát új helyre költözteti (a Szabolcs utcában találtak erre alkalmas területet). (Forrás: Alexander Emed: Ez első pesti zsidókórházak történetéhez. Orvostörténet)

Az egyharmadára csökkent telket dr. Dick Vilmos fogorvos, többszörös háztulajdonos vette meg, és 1895-ben – az egyemeletes ház helyére – a Körút bérházaihoz és a millenniumi időkhöz igazodó elegáns, négyemeletes neobarokk bérházat építtetett. A már a Jókai térről is jól látható sarokházat kiegyensúlyozott, rusztikus architektúra, különleges, erőteljes íves sarokkialakítás, a földszinten mindkét utca felé végig íves portálsor, az első emeleten kőkonzolokon nyugvó, kőbábos erkélyek jellemzik, és kisméretű épületszobrászati elemek: oroszlán- és angyalfejek díszítik. A Jókai utcai oldalon középen a második és harmadik emeleti ablakokat – a bejárat hangsúlyozására – féloszlopok fogják közre. A homlokzat mindkét oldalon mellvédfallal zárul, fölötte manzárdtető emelkedik. Az utca mentén hosszan elnyúló telken a körbeépített udvar szokatlan térhatású, főlépcsőháza az elegáns külsőnek ellentmondva egyszerűbb, és az udvarról nyílik.

A soklakásos, többségében zsidók által lakott épületet 1944-ben csillagos háznak jelölték ki, majd 1944 augusztusában a Svéd Királyi Követség védelme alá került. Itt működött az első és második emeleten az I. számú svéd útlevélosztály. Ahogy a Minerva utca 1/A-B, a Gyopár utca 10, a Pozsonyi út 3. és a Tigris utca 8/A alatt, itt is menleveleket osztottak. Ezen a két szinten az irodák mellett több száz „védett” zsidó és követségi alkalmazott lakott, illetve bujkált családjával. 1945. január 7-ről 8-ra virradó éjszaka Nidosi Imre alezredes, Pest városparancsnoka, dr. Vajna Ernő, Budapest védelmének pártmegbízottja és a Kurt Rettmann ezredes által irányított nyilaskeresztes alakulat rajtaütésszerűen megjelent az épületben. (Forrás: Urbface)

„Január 8-án hajnalban […] összeszedték a Jókai utca 1-ben […] menedéket kereső üldözötteket, 266 embert, a Városház utcai nyilasházba vitték őket, egy részüket azután átkísérték a gettóba [Wallenberg közbenjárására 86 embert, főleg gyerekeket, akik így megmenekültek], a többieket, összesen mintegy 180 férfit és nőt a következő napok folyamán, mindenféle fenyegetés, kínzás és megalázás után,… anyaszült meztelenre vagy alsóruhára vetkőztetve az utcára vittek és ott, vagy a Petőfi Sándor utca 10. sz. ház udvarán, vagy a Duna-parton agyonlőttek.” (Forrás: Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea: A zsidó Budapest I-II., Városháza MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995. 558. o.)

Arra, hogy ebből a svéd királyi követség által védett házból Pest felszabadítása előtt csupán tíz nappal,1945. január 7-ről 8-ára virradó éjszaka több száz zsidót vittek el, kínoztak meg és lőttek agyon a nyilaskeresztesek, a bejárat mellett a 2006-ban állított márványtábla emlékeztet. A lépcsőházban van egy másik emléktábla. Ezt ennél sokkal korábban, 1947-ben állították az életben maradottak családtagjaik emlékére.

„Az elhurcolt százak háza” ma kerületi védelem alatt áll.