A dűlőútból 1872-ben kiszabályozott Vörösmarty utca Andrássy útról induló szakaszán csupa két- vagy háromemeletes, nagyon szép, rusztikus architektúrájú, korai historizáló épület sorakozik. Később épült, második emelet fölé magasodó hatalmas műtermével, gyönyörű szobordíszeivel közülük is kiválik Basch Gyula (1851, Pest – 1928, Baden) festőművész U alakú, városi palota jellegű neoreneszánsz lakóháza, mely épp a festő első műcsarnoki kiállításának évében készült el. A műterem hatalmas, osztott üvegezésű ablakai fölött, a reliefeken középen a festészet és a szobrászat allegorikus alakja, kétoldalt a szfinxek által közrefogott Festészet és Szobrászat felirat utal a műterem építőjének művészeti elkötelezettségére. A kapualj ma is eredeti, elegáns arcát mutatja. Fiókos tükörboltozata és az oldalfalak is teljes felületen festettek. A falakat márványfestésű, maszkokkal díszített pilaszterek tagolják. Basch Gyula, a kor elismert életkép- és arcképfestője feltehetően itt élt 1895-ben felépült fasori villájának felépüléséig.

A kerületi védelem alatt álló épület tervezőjéről, Léderer Gusztáv (1853–1915) műépítészről, igen sok igen jó minőségű pesti bérház tervezőjéről és kivitelezőjéről, aki a neoreneszánsztól egészen a szecesszióig és még a premodernig is eljutott, nem készült életrajz. Életéről így nem sok tudható. Érdekes módon a VIII. Gutenberg tér 3. szám alatti, 1908-ban épített óriási sarokbérházát mással, a Bálint–Jámbor építészpárossal terveztette. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található (28-49-1).

A háború előtt az épületben az 1926-ban Ván Zsuzsanna Mária által alapított Szűz Mária Társasága női szerzetesrend anyaháza működött. 1944–45 során tagjai közel ötven zsidó gyerek és húsz zsidó felnőtt életét mentették meg. Az épület falán ennek emlékére 2007-ben táblát állítottak. A túlélők egyikének kezdeményezésére 1991-ben Ván Zsuzsanna Mária a Yad Vashem elismeréseként a Világ Igazai közé került. 

Az apácarendet 1950-ben az állam feloszlatta. Az épületet jelenleg a Pest Megyei Főügyészség használja.