Szondi utca 9.
építés éve:
1903–1904.
jelentős személyiség:
Munkácsi Bernát nyelvész, finnugrista, turkológus, néprajztudós
építtető:
Glückmann Adolf magánzó
funkció:
bérház
kivitelező:
Krausz Gábor építőmester

Munkácsi Bernát (Nagyvárad, 1860 – Budapest, 1937), a híres nyelvész és nagy utazó, a nyelvrokonainknak tartott oroszországi ugor népek, a Káma vidéki votjákok/udmurtok és az Ural hegységen túl élő vogulok/manysik nyelvének, múltjának, hiedelemvilágának, költészetének kutatója négy évtizeden át ugyanazon a helyen, a Körúthoz közeli Szondi utca 9. szám alatt lakott, egy tipikus pesti háromemeletes, körbezárt udvaros bérházban.


Méir Ávráhám Munk (1830–1907) gabonakereskedő és neves héber író fia 1881-ben magyarosította nevét Munkácsira. Kutatásait négy kötetben tette közzé. 1900-ban Kúnos (Lusztig) Ignác (1860–1945) európai hírű turkológussal együtt elindította a Keleti Szemlét. Emellett 1894–1910 között az Ethnográfia szerkesztője volt. A mélyen vallásos Munkácsi tudományos munkássága mellett közel negyven évig a Pesti Izraelita Hitközség tanfelügyelőségét is vállalta. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, de egyetemi tanári kinevezést zsidóként nem kapott. „És ő, akit a mostoha körülmények nem juttattak katedrához, tanszék nélküli tanítómestere lett az urál-altáji nyelvtudomány hazai és külföldi művelőinek. A Keleti Szemle hasábjairól és egy kávéház törzsasztala mellől hirdette tanításait” – írta hetvenedik születésnapja alkalmából Kúnos Ignác.” (Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke, Toronyi Zsuzsa: A magyarországi zsidóság képes története, Zsidók a tudományban, Vince Kiadó, 2014. 147. o.).


A bérház, ahol élt, külsejében nem sokban különbözik az utca többnyire háromemeletes historizáló beépítésétől, annak ellenére, hogy ekkoriban a környéken már látványosan eltérő, szecessziós stílusú épületeket is emeltek. A homlokzat, a kapualj, a függőfolyosó, de a lépcsőház is historizáló jellegű, a lépcsőház előtti lodzsa oszlopain azonban már feltűnik a változás.


A ház tulajdonosa, Glückmann Adolf magánzó nem a különleges, hanem az átlagos, de jó minőségű pesti bérházak építtetőjének számít (lásd például az Izabella utca 69., a Rózsa utca 57., a Szív utca 50. számú házakat). Nem építészekkel, hanem építőmesterekkel terveztetett. A lakások a Szondi utcai épületben mind komfortosak voltak. Melyik lakásban lakhatott Munkácsi? Az egyik utcai négyszobásban vagy egy udvarra nyíló háromszobásban? Ez eddig nem derült ki.


A 77 évesen elhunyt nagy tudós a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (1B-22-1) – ott, ahol tudóstársa, Kúnos Ignác (5B-10-22), de feltehetően a bérház építtetője Glückmann Adolf is.


Munkácsi halála után csupán néhány évvel, 1944-ben a bérház zsidók kényszerlakhelyeként csillagos ház lett.