A Városligeti fasor 1870–83 közötti korszakát, amikor itt a telkek mélyére még csak nyaralók épültek, mára egyedül Wechselmann Ignác (Porosz Szilézia, Nicolaj, 1828 – Budapest, 1903) építőmester és építési vállalkozó egykori neoreneszánsz nyaralója képviseli – átalakítva ugyan, és más funkcióval.
Építtetője 1856-ban telepedett le Pesten, és egyetlen zsidóként nyert felvételt a pesti építő céhbe. Így történhetett, hogy saját nyaralójának, de például a Dohány utcai zsinagógának is kivitelezője lehetett. Külföldön szerzett tudását (Berlin, Bécs) Ybl Miklós is megbecsülte, legjelentősebb épületeinek (Egyetemi Könyvtár, Várkertbazár, Fővámház) építésvezetőjévé, kivitelezőjévé választotta. Wechselmann volt az első zsidó építtetők egyike a Fasorban, abban az időben övé volt az egyetlen emeletes nyaraló. Az MNM Nemzeti Fényképtárában őrzött 1873 előtt készült képen (Ignatz von Wechselmann (Pest) az álló sorban balról az első) a korszak legnagyobb építészeivel együtt látható: az ülő sorban balról jobbra: Anton von Baumgarten (Bécs), Ybl Miklós (Pest), Wéber Antal (Pest), az álló sorban balról jobbra: Unger Emil (Pest), Faváry József (Buda), Ney Béla (Pest), Koch Henrik (Buda) építészek társaságában.
Wechselmann jelentős vagyonából feleségével, az építési vállalatai révén nagy vagyonra szert tett családból származó Neuschloss Zsófiával együtt egymillió négyszázezer korona összegű alapítványt hozott létre vak gyermekek részére építendő intézet létesítésére (akkor Wechselmann Vakok Tanintézete, ma Vakok Intézete) az akkor még a város szélének számító Mexikói út 60. alatt. Az adomány feltételéül szabta, hogy az intézetben fele részt zsidó, fele részt keresztény gyermekeket gondozzanak, és a tanárokat is ebben az arányban szerződtessék. Az alapítójáról elnevezett és az alapító halála után, 1905–08 között felépült intézet terveinek elkészítésével a kor egyik legnagyobb újító szellemű építészét, Lajta (Leitersdorfer) Bélát bízták meg. Végrendeletében kétmillió koronát hagyott tanítói segélyezésre is, ugyancsak azzal a feltétellel, hogy ebből zsidó és keresztény tanítók egyformán részesedjenek.
Wechselmann Ignác a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik feleségével együtt (II. parcella, B-60-1). Fekete gránit mauzóleumuk alkotója Alpár Ignác.
Építtetője 1856-ban telepedett le Pesten, és egyetlen zsidóként nyert felvételt a pesti építő céhbe. Így történhetett, hogy saját nyaralójának, de például a Dohány utcai zsinagógának is kivitelezője lehetett. Külföldön szerzett tudását (Berlin, Bécs) Ybl Miklós is megbecsülte, legjelentősebb épületeinek (Egyetemi Könyvtár, Várkertbazár, Fővámház) építésvezetőjévé, kivitelezőjévé választotta. Wechselmann volt az első zsidó építtetők egyike a Fasorban, abban az időben övé volt az egyetlen emeletes nyaraló. Az MNM Nemzeti Fényképtárában őrzött 1873 előtt készült képen (Ignatz von Wechselmann (Pest) az álló sorban balról az első) a korszak legnagyobb építészeivel együtt látható: az ülő sorban balról jobbra: Anton von Baumgarten (Bécs), Ybl Miklós (Pest), Wéber Antal (Pest), az álló sorban balról jobbra: Unger Emil (Pest), Faváry József (Buda), Ney Béla (Pest), Koch Henrik (Buda) építészek társaságában.
Wechselmann jelentős vagyonából feleségével, az építési vállalatai révén nagy vagyonra szert tett családból származó Neuschloss Zsófiával együtt egymillió négyszázezer korona összegű alapítványt hozott létre vak gyermekek részére építendő intézet létesítésére (akkor Wechselmann Vakok Tanintézete, ma Vakok Intézete) az akkor még a város szélének számító Mexikói út 60. alatt. Az adomány feltételéül szabta, hogy az intézetben fele részt zsidó, fele részt keresztény gyermekeket gondozzanak, és a tanárokat is ebben az arányban szerződtessék. Az alapítójáról elnevezett és az alapító halála után, 1905–08 között felépült intézet terveinek elkészítésével a kor egyik legnagyobb újító szellemű építészét, Lajta (Leitersdorfer) Bélát bízták meg. Végrendeletében kétmillió koronát hagyott tanítói segélyezésre is, ugyancsak azzal a feltétellel, hogy ebből zsidó és keresztény tanítók egyformán részesedjenek.
Wechselmann Ignác a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik feleségével együtt (II. parcella, B-60-1). Fekete gránit mauzóleumuk alkotója Alpár Ignác.