Városligeti fasor 24.
Egger-villa
építés éve:
1901–1902.
építész:
funkció:
villa
átépítés éve:
1910.
építész:
Vidor Emil

A Vidor Emil által tervezett négy szecessziós fasori villa közül (Városligeti fasor 24., 31., 33., 45.) az Egger-villa épült fel elsőnek, és ezt tartják közülük a legszebbnek.


Az egyemeletes, kert mélyén álló villa első tervét azonban nem Vidor Emil, hanem Quittner Zsigmond készítette 1894-ben – Egger Gyuláné és Schwartz Béláné megrendelésére – historizáló stílusban. 1901–02 során Egger Gyuláné új tervet készíttetett Vidor Emillel, 1910-ben pedig Surányi (Schwartz) Bélánéval közösen adtak megbízást neki a villa bővítésére. Meglepő, de a Vidor-féle terv alaprajzában és tömegében (a földszinten és az emeleten is egy-egy nyolcszobás hatalmas lakással) nem tér el Quittner tervétől. Vidor teljes mértékben átvette a földszinti és emeleti alaprajzi megoldást: a szobák elrendezését, az alaprajzból fakadó összetett tömegalakítást. Ezen csak az 1910-es bővítési terv során változtatott. Ekkor a ház hátul egy a kertből közvetlenül is megközelíthető verandával bővült, valamint a gyerekszobához és a kétszeresére növelt úriszobához kapcsolódó új fürdőszobával. Emellett csak kisebb belső változtatások történtek: például a női hálószobát óriási tolóajtóval nyitották meg a télikert felé.

Az igazi változás a villa külső megjelenését, homlokzatait és a belső terek berendezését érintette, Vidor Emil a Quittner-féle historizáló tervből egy álomszerű szecessziós villát varázsolt.


„Az Egger-villán, csakúgy, mint Vidor Emilnek ebben az időben épült több budapesti házán, az aszimmetria uralkodik. A legszabadabb kialakítású elemek a főhomlokzat emeleti loggiájának oromzata és a lépcsőház nyílásai. Ez a szertelen aszimmetria a korszakban leginkább a franciaországi Nancy art nouveau magánházain lelhető fel, amelyek egy időben épültek Vidor Emil házaival. Az Egger-villa két szintet átfogó, fából épült lépcsője az art nouveau belsőépítészet magyarországi példája, amely mai napig eredeti funkcióját tölti be” – olvasható az Iparművészeti Múzeum 60 szecessziós épületet bemutató tájékoztatójában. (Forrás: Iparművészeti Múzeum)


A villát építő család feje Egger Gyula gyáros és műgyűjtő, a család által 1887-ben alapított Első osztrák-magyar villámvilágítás és erőátviteli gyár kereskedelmi ügyekért felelős igazgatója apja, Egger Dávid a cég alapítójának, Egger Béla Bernátnak a testvére volt. Az 1896-ban már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven működő cégnél Egger Gyula először kereskedelmi igazgató, majd később, egészen 1918-ig vezérigazgató volt. Ekkor visszavonult, és valószínűleg már csak a műgyűjtésnek élt, de új vezetői módszerei és korszerű stratégiája még sokáig hatott. Az Egger cég az izzólámpagyártással megelőzte Svájcot, Franciaországot és Angliát, és 1906 és 1918 között Egyesült Izzó néven a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával nagyvállalattá vált. Az 1887-től a VII. Huszár utca 7.-ben működő cég – kinőve a régi helyét – 1901-ben Újpestre költözött. Az új gyár épületeinek tervezésével és kivitelezésével a Wellisch testvéreket, Sándort és Gyulát bízták meg. Egger Gyula Egger Bélával és az 1896-ban a cégbe belépő, 1918-ban kereskedelmi igazgatóvá, majd 1921-től (mások szerint 1919-től) már vezérigazgatóvá kinevezett Aschner Lipóttal Újpesten alapították meg a Tungsram Rt.-t, Újpest és a főváros egyik legnagyobb és legsikeresebb nemzetközi hírű vállalatát. (Forrás: Jenei Károly: Az Egyesült Izzolámpa és Villamossági Rt. és elődvállalatai. Elektronikus Periodika Achívum és Adatbázis)


A Vidor Emilnek a villa tervezésére megbízást adó, 1918-ban elhunyt Egger Gyuláné, sz. Schwarcz Regina a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik (Sírbolt-84-1), ahol Egger Gyula testvére, az 1911-ben elhunyt Egger Béla is (B-225-1). Egger Gyula sírhelyéről egyelőre nincs információ.


Az Egger család gyönyörű villája, amelyet ma lakások és irodák foglalnak el, műemlék.