„Brutális” építészet Pesten a XX. század kezdetén! 

A  Benedek (Berger) Dezső (Pest, 1869 – Budapest,1932) tervezte négyemeletes későszecessziós bérház egy ebben a korban Budapesten szinte egyedülálló, de ma sem szokásos (modernistának is nevezett) ún. „brutális” építészetet képvisel. Nem is kapta meg könnyen az építési engedélyt, de úgy látszik, sem az építtető, sem az építész nem mondott le a vitatott megoldásról, és végül változatlanul megvalósulhatott. Nemcsak az erkélyek szokatlan nagy száma, de sehol nem látott erőteljes megjelenésük, méretük és jellegük (tömör mellvéd, trapézforma) is meghökkentő. A bejárat is szokatlan, két oldalán egy-egy kardot tartó alak áll őrt geometrikus mintájú, ókori ruhában. A geometrikus cikkcakk díszítés az erkélyek alján is felfedezhető. A két őrszobor és a harmadik emeleti női reliefek esetében itt, de Berger Dezső épületein máshol is erősen érezhető Franz Metzner német szobrász hatása. ( Forrás: Szecessziós Magazin )

A belső terek szelídebbek, dísztelenek, a lépcsőházi és a függőfolyosói kovácsoltvas korlát a késő szecessziónak megfelelően geometrikus jellegű, a háromkarú műkőlépcsőt a fal mentén mélykék majolika lábazat kíséri. A nem hétköznapi épület építtetője Reich Jakab mészárosmester és neje, Bleyer Róza volt, akik ide is költöztek az egyetlen négyszobás utcai lakásba, az első emeletre. A C alakban épült, a szomszédos, szintén C alakú házzal összeforgatott udvarú házhoz – ahogy ez a szecessziós bérházaknál szokásos volt – legfelül hatalmas műterem is tartozott. A Reich-féle mészárszék nem itt volt, az idők során többször változtatta helyét, 1928-ban például nem messze innen, a Szófia (akkor Hegedűs Sándor) utca 17. szám alatt működött. 

Az 1874-ben született Bleyer Rózát 1951-ben a Kozma utcai zsidó temetőben temették el (17D, 22, 7). Az 1866-ban született Reich Jakab két évvel később halt meg, sírja szintén a zsidó temetőben található (33,12, 15). 

1944. június 21-én a házat csillagos háznak jelölték ki, ahogy annyi más, többségében zsidók által lakott lakóházat a környéken. Ezzel a ténnyel a házba lépve itt kivételesen ma is szembesülhetünk. A belső falakon írások, fotók, gyerekfestmények emlékeztetnek rá mindenütt. Az előtér egyik oldalfalán egy stilizált hatágú sárga csillag látható a következő szöveggel: „Ez az épület 1944. június 21-től a gettó felállításáig zsidónak nyilvánított budapestiek kényszerlakhelye, csillagos ház volt. Állíttatott 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján.” 

2014. június 21-én az OSA Archívum szerte Budapesten meghirdette a  Csillagos házak megemlékezést, hogy Budapest mai lakóit szembesítse avval, hogy 70 évvel ezelőtt a főváros polgármestere (1944. június 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú rendeletében) közel kétezer budapesti épületet a budapesti zsidók kényszerlakhelyéül jelölt ki. „Az 1944. június 16-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, »kanárisárga« Dávid csillagot helyezzenek el. …Az akkori Budapesten megdöbbentően nagyszámú épületre kellett kitenni a sárga csillagot; aminek alig maradt emléke a köztudatban. …Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók.” 

A kijelölt házak a mai Teréz- és Erzsébetváros területén helyezkedtek el legsűrűbben. A házakból egyenes út vezetett a gettóba. Az egykori csillagos házakból közel 1600 ma is áll. Az OSA felhívását követően, ahogy ebben a házban is, több mint hatvan helyen rendeztek emlékező programokat. 

Ma ez a kortársaitól különböző, meglepő épület kerületi védelem alatt áll.