Erényi Ullmann Gyula (1872 – 1926) a báró erényi Ullmann közgazdász és bankár családból származik, akik 1880-ban osztrák lovagi rangot nyertek. Nagyapja, Ullmann Károly Pécsről költözött Pestre, és később a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke lett. Apja Ullmann Imre nagykereskedő volt, anyja Harzl Julianna. Első felesége Weiss Eliz, az egyik leggazdagabb zsidó család tagja, Weiss Berthold lánya volt. (Kempelen Béla: Magyar zsidó családok, 1939, hasonmás kiadás, Makkabi, 1999, 94–96.). 

Ullmann Gyula amint befejezte budapesti építészeti tanulmányait, szinte azonnal – már 1895-ben – társult a Münchenben végzett Kármán Géza Aladárral. Bár akadnak önálló épületeik is, a magyar zsidó gazdasági és szellemi elit részére készített terveik többsége: bérházak, villák, paloták vagy síremlékek (például a csepeli gyáregyüttest létrehozó Weiss Manfrédé és családjáé), az 1914-ig tartó, közel húszéves közös munka eredménye. Építészetüket, ahogy ennél a magánpalotánál is, a német jugendstil és Ottó Wagner hatására – Spiegel Frigyest és Weinréb Fülöpöt is megelőzve – a bécsi szecesszió határozta meg. Terveik bécsi, berlini és lipcsei építészeti mintaalbumokban is megjelentek. 

A két építésznek igen sok épülete áll az Andrássy út környéki villanegyedben, saját villájuk is itt épült meg: Ullmann Gyuláé a Városligeti fasor 10.-ben (Kármán Aladáré kicsit távolabb, a Bajza utca 19.-ben). Legkiemelkedőbb, legismertebb műveik: a Lendvay utca 28. alatti Groedel-villa (ma Fidesz-székház), a Károlyi Mihály utca 3–5. alatti Király-bazár és lakóház együttes és talán a legszebbek: a bécsi szecessziót követő Wertheimer és Frankl Áru- és bérház a Hold utca 6.-ban és a Szabadság téren, ugyancsak a bécsi szecessziót követő egykori Kereskedelmi csarnok, az Ullmann-ház és a Kánitz-áruház. Ma ebben az utóbbi három épületben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége működik.


Ullmann Gyula, akár családjának legtöbb tagja, római katolikus hitre tért. Sírhelyéről nincs információ.