A XIX. század végén a Zichy Jenő utca és a szomszédos Ó utca Bajcsy-Zsilinszky úthoz közeli részén a viszonylag kisméretű telkekre több városi palota jellegű lakóház is épült, tulajdonosaik szinte minden esetben orvosok vagy ügyvédek voltak. Ilyen házat építtetett dr. Weisz Ármin főorvos is a családjának. A tervezést Sterk Izidorra bízta, aki sok környékbeli házat tervezett: a korábbiakat, ahogy ezt a városi palotát is, historizáló, neobarokk, a későbbieket a kor változásait követve már szecessziós stílusban. 

A körbezárt udvaros, függőfolyosó nélküli különleges ház félig oktogonális udvarral, szintenként két-két lakással épült, és eredetileg csak kétemeletes volt. A tulajdonos az első emeleti, erkélyes lakásban lakott. Ehhez a lakáshoz tartozott az udvar bal oldalán a palotákra emlékeztető első emeleti zárterkély is. A további öt lakásban a család és a rokonság élt. 

Dr. Weisz Ármin (1888–1947) a Szabolcs utcai zsidó kórház főorvosa Hódmezővásárhelyen született. Orvosi tanulmányok és külföldi tapasztalatszerzés után először a belgyógyászati klinikán. Jendrassik tanár asszisztenseként dolgozott – írja róla a Magyar Zsidó Lexikon szócikke.1920-ban lett a Pesti Izraelita Hitközség kórházának főorvosa, ahol haláláig dolgozott. „A Szabolcs utcai kórház falai között kezdettől fogva számos hazai és nemzetközi hírű tudós orvos dolgozott, köztük volt Weisz Ármin is, aki a röntgen osztályt vezette. Az egyetlen emléktábla Weisz Ármin haláláról szól, aki sugárfertőzés által okozott rákban halt meg.” (Forrás: Dr. Strausz Imre: Egy zsidó kórház 1944-ben. Emlékezés-vázlat ötven év múltán. Múlt és Jövő)

A külső kép – a viszonylag szerény és emeletráépítéssel elrontott homlokzat miatt – ma nem árul el semmit a belső terek gazdagságából. A kapualjba belépve elkápráztat a teljesen épen megmaradt, színes, virágmintás szőnyeget idéző mozaik padlóburkolat. Az oldalfalakon ehhez faragott fa lambéria társul. A tágas, négyzetes, feltehetően már lecsupaszított falú lépcsőházban a lépcsőt gyönyörű kovácsoltvas korlát kíséri.

15 éve az épületre – annak ellenére, hogy kerületi védelem alatt áll – két újabb emeletet építettek, ami sokat ártott a ház jellegének, a belső terek, különösen az udvar arányainak. A befektető közben eltűnt, az egykori gyönyörű városi palotában az újonnan épített lakások befejezetlenül, üresen állnak. (Az emeletráépítéssel elrontott épület újabban gyakori jelenség a környéken, szinte minden második ház ilyen.)