A Révay utca páros oldalán álló házak zsidó építtetői között az aranyműves, szőrmegyáros, orfeumtulajdonos és nagykereskedő mellett néhány nyomdatulajdonos is akadt (6., 14., 22.), de egyedül a Révay utca 14.-ben épült nyomda is. A háromemeletes, körbeépített udvaros, hátsó franciaudvaros bérház pincéjét és földszintjét – amint a tervtári terv is mutatja – a kezdetektől nyomda és kiadóhivatal részére alakították ki. Ezért az udvart alápincézték, itt helyezték el a rotációs gépeket, elöl a papírraktárt, hátul az Expedíciót és a Stereotypiát. A földszinten, a bejárat bal oldalán öntöttvas oszloppal kiváltott hatalmas teret alakítottak ki a bolt számára. A kiadóhivatal jobb oldalt elöl, oldalt és hátul kapott helyet. 

A nyomdai tereket 1893-tól Schlesinger Ignác Corvina/Korvin ortodox nyomda- és könyvkiadó cége foglalta el, itt nyomtatták egyebek közt a Honvéd, a Neues Politisches Volksblatt meg a Népszava (1895) című napilapokat is. (Forrás: Novák László: A nyomdászat története. VI. könyv, 1868-1900. Magyar nyomdák. Magyar Elektronikus Könyvtár) 1920 körül az ortodox nyomda mellé költözött és kb. 15 évig itt működött a Múlt és Jövő szerkesztősége és kiadóhivatala. Híres kóser étterem is volt a házban, a Niszel, nem egyetlenként az utcában. „Talán éppen a Révay utca határozottan kóser éttermei voltak az 1930-as években a nagyváros zsidó orthodox és cionista szerkesztőségi-nyomdai-irodalmi kávéházai. Újságíró klub és beugró vendéglő” – olvasható erről A zsidó Budapestben (Frojimovics Kinga–Komoróczy Géza–Pusztai Viktória–Strbik Andrea. Városháza MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1995)

Schmall Henrik a nyomdatulajdonos és újságíró megrendelőknek – ismert műveihez (Uránia, Párizsi udvar) hasonlóan – a gótika és a mór építészet elemeinek keveredéséből álló elegáns homlokzatot tervezett. Kívülről senki nem gondolná, hogy az épületben nyomda működött. Az első emeleten öntöttvas konzolokkal alátámasztott kőbábos erkély vonul végig, az emeleti ablakok kettős ívelésűek, a földszinti portálok szamárhátívesek. A homlokzat különlegessége a keleties ablakformák mellett a kapu- és üzletportál virágdíszes, domborított fémlemez kerete, az ívközökben medaillonba foglalt (talán középkori vagy reneszánsz?) férfifejekkel. A látvány erősen emlékeztet a VII. ker. Király utca 41. szám alatti ház portáljára. A kapualj már tiszta gótika, a keletiességnek itt nincs nyoma. A kovácsoltvas korláttal kísért lépcső és az udvari homlokzatok az utcainál jóval egyszerűbbek, nem térnek el lényegesen a pesti bérházakétól. A függőfolyosóval szegélyezett udvaron egy ma már ritkának számító díszes öntöttvas falikút látható. 

A ház építtetőiről a foglalkozásukon túl nem derült ki eddig túl sok. Az 1905-ben emelt, Heidelberg Sándor tervezte Révay utca 20.-nál azonban újra feltűnik építtetőként Freund József neve, aki vélhetően a Kozma utcai temetőben nyugszik, ahol ez a név igen gyakori.

Az építése után pár évvel Léderer Gusztáv műépítész tulajdonába került ingatlan 1944-ben csillagos ház lett. Ma a páros oldalon álló házak kerületi utcaképi védelme mellett az épület egyedi fővárosi védelem alatt is áll.