Munkácsy Mihály utca 23. – Szondi utca 73.
építés éve:
1904.
funkció:
villa
szobrász:
kivitelező:
jelentős személyiség:
Szabó Mária nevelőnő, embermentő
jelentős személyiség:
dr. Egri István gépészmérnök, építési vállalkozó
építtető:
Sonnenberg Imre nagykereskedő, szállítmányozó

A szebbnél szebb Andrássy út környéki villák között talán a Körössy Albert Kálmán tervezte, Epreskertre néző kétemeletes Sonnenberg-villa volt a legvarázslatosabb, amíg az 1970-es években meg nem fosztották szecessziós épületszobrászati díszítéseinek legnagyobb részétől, Róth Miksa műhelyéből származó színes üvegablakaitól, csodálatos pártázatától, és mindennek betetőzéseképpen el nem csúfították egy silány harmadik emelettel. A részben előkertben álló sarokvilla, mely ennyi durva beavatkozás ellenére is műemléki értéket képvisel, az archív képeken eredeti szépségében ma is megcsodálható. A bejárat és közvetlen környezete, valamint a kerítés és szerencsére a belső terek, a gyönyörű előtér és lépcsőház, de a homlokzatok különleges és változatos ablakformái és a rusztikus kőlábazat közötti alagsori ablakok is változatlanok.


Az Iparművészeti Múzeum szecessziós építészetről szóló, 60 épületet bemutató válogatásában így írnak a Munkácsy Mihály utcai Sonnenberg-házról: „…Az oszlopok által közrefogott bejárati kapu felett kosárívbe rendezett kőkeretben rózsalugas rajzolódik ki, melynek két oldalán egy-egy homokkőből készült, lenge ruhás női alak látható, akik a kor szimbolista festményeire emlékeztetnek. Az izgalmas homlokzati alakítás és a hatalmas, változatos ablakformák teszik egyedülállóvá ezt az épületet, melyek a szecesszió által megfogalmazott művészi szabadságot tükrözik könnyed megfogalmazásukkal. A bérházba belépve a lépcsőházban is folytatódik ez a szecessziós formakincs a hullámzó, faragott lépcsők kovácsoltvas betétes dekorációiban. Később Sonnenberg Imre halála után, a húszas években özvegye és fiai végeztettek átalakításokat. A világháborúk utáni időszakban az épületet megfosztották hullámzó pártázatától és homlokzati díszeinek zömét is eltávolították, csupán a két leány álldogál még a kapu felett rózsakosárral.” (Forrás: Iparművészeti Múzeum)


A ház tervezőjének, a lechneri mintát követő Kőrössy Kálmánnak igen sok épületében gyönyörködhetünk máshol is, elsősorban Pesten, egy-két villájában – köztük a saját maga számára építettben – nem is túl messzire innen, a Városligeti fasorban (Városligeti fasor 38., 47.), két másik épületében pedig itt a közvetlen közelben. Az egyik a Sonnenberg-villához a Szondi utca felől zártsorúan csatlakozó, Bíró Gyula, építési vállalkozó és építész számára 1906-ban épített háromemeletes Szondi utca 75., a másik a Munkácsy Mihály utca 32–26. szám alatti gyönyörű, 1908-ra elkészült cour d’honneur-ös iskola együttes, a mai Kölcsey Ferenc Gimnázium.


A Sonnenberg család 1732-ben a svájci Luzernből jött Magyarországra. Sonnenberg Imre apja, Simon, feltehetően már Óbudán született 1802-ben. Feleségével, Dietrichstein Ilonával hat gyereket neveltek, Imre (1847–1919) volt a legidősebb. A család kitért, római katolikus lett. (Forrás: Kempelen Béla: Magyar zsidó családok I. kötet. Makkabi Kiadó, Budapest, 1999. 68–69. o.) 


Sonnenberg Imre kereskedelmi és szállítmányozási tevékenységből gazdagodott meg. Ezt az 1904-ben Kőrössy Alberttel terveztetett szecessziós villát megelőzően két Andrássy úti bérpalotát építtetett cégtársával, Fischer Zsigmonddal (1838–1904) közösen. 1882-ben az Andrássy út 60. – Csengery utca 37. épült fel, 1885-ben az Andrássy út 27. – Hajós utca 3. (a bérpalotákat hamar eladták). Gazdasági és különösen a kereskedelem terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ferencz Józseftől magyar nemességet kapott díjmentesen, törvényes utódaival (Marcel, István, Ilona, Margit) együtt.


Sonnenberg Imre és felesége 1903-ban vette meg ezt az ingatlant, a villa felépülésétől kezdve itt élt a család az egész magasföldszintet elfoglaló, utcára és oldalkertre is néző erkélyes lakásban. Az emeleteken két-két nagyméretű, nagy belmagasságú bérlakás volt, a villához épült oldalszárnyban egy hatalmas teraszos lakás, az alagsorban pedig műhelyek számára alkalmas, ugyancsak nagy belmagasságú, jól megvilágított terek. 


1936-tól a II. emelet baloldali lakásába költözött családjával dr. Egri István (1896–1977) gépészmérnök, akinek apja Egri Izidor által alapított egészségügyi berendezéseket gyártó cége (Egri és fia, dr. Egri István) a VII. ker. Rottenbiller utca 28.-ban, egy egyemeletes házban működött (Hirdetése megjelent például a Magyar Építőművészet 1928/9 számában is). Tanulóéveiben még szűkösen éltek, így Egri István a pár évvel fiatalabb Neumann János házitanítója lett, aki "A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, ahol matematikatanára, Rátz László felismerte tehetségét, különórákat adott neki, majd megszervezte, hogy egyetemi oktatók foglalkozzanak vele." (Hargittai Balázs - Hargittai István: A marslakók bölcsessége, 2016, p.21.)

Apja kezdetben szerényebb vállalkozásából később ő fejlesztett jelentős, a korszak legjobb építészeinek munkáiban, a legkiemelkedőbb építkezések kivitelezésében részt vevő céget, korszerű központi fűtést és vízvezetékrendszert, melegvíz-ellátást tervezett és kivitelezett. Lenyűgöző az a megbízói kör, amely például az 1930-as évet jellemzi. Jól mutatja ezt a „Referentia levelek” címen összegyűjtött ajánlásgyűjtemény, amelyet a család a mai napig őriz. A 1930-as év megrendelői között volt a kor legnagyobb építészei közül többek között Freund Dezső, a Fenyves és Fried építészpáros, Medgyes Lajos, Birbauer Virgil, Györgyi Dénes, Hofstätter Béla. Vidéken és Budapesten egyaránt dolgoztak, és jelentős állami megbízásokat is kaptak. Kastélyok, gyárak, kórházak, villák és bérházak teljes gépészetét tervezték és kivitelezték a legjobb minőségben. 1934-ben dr. Egri István gépészmérnököt (és cégét) bízták meg a Hajós Alfréd építész, Magyarország első olimpiai bajnoka által tervezett margitszigeti Sportuszoda (ma Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda) teljes gépészeti munkáinak tervezésével és kivitelezésével. 


A Munkácsy utcai villába költözéskor lakásukat a kor legmodernebb gondolkodású belsőépítészével, Kozma Lajossal terveztették meg. Egri János visszaemlékezése szerint a gyerekszoba világoskék mennyezetén nap, hold és csillagok is voltak. A fürdőszoba falait 1/1.2 méteres koromfekete és napsárga üvegcsempék borították, a szerelvények krómacélból készültek. „Króm gomb volt a fekete lapon a WC lehúzó – a látogatók a csodájára jártak.” 


1940-ben dr. Egri István irodájába beállított Scheiber Hugó festőművész. „…hóna alatt az elmaradhatatlan mappával, amelyben eladásra szánt műveit vitte, ellátogatott Apám Rottenbiller utcában lévő tervező irodájába. Konzervatív ízlésű Apámnak feltehetőleg (sajnos…) nem nyerte el tetszését a harsány, expresszionista képek sokasága, de segíteni szeretett volna a láthatólag anyagi nehézségekkel küzdő festőn, így megbízta az iroda grafikai arculatának: levélpapírjának, borítékjának tipográfiai tervezésével!” – írja Egri János (Egri – Pogány gyűjtemény, Egy autodidakta műgyűjtő feljegyzései 50 év élményeiről, 128–129. o.). Így a cég ettől kezdve Scheiber Hugó tervezte papíron levelezett, egészen 1952-ig, amikor – az államosítást megelőzendő – dr. Egri István megszüntette a céget. Ezt követően több mint 20 éven keresztül a Fővárosi Bíróság kirendelt igazságügyi szakértőjeként dolgozott. 


A Munkácsy utcai villa 1944-ben csillagos ház lett. Az Egri családnak bujkálnia kellett, innen a Benczúr utca egyik svéd védett házába kerültek (itt bujkált a baráti Fenyves és Fried építészpáros is), majd dr. Egri István jó ösztönének köszönhetően itt sem maradtak sokáig. „Papa azt mondta, túl nyugis ez a ház. A gyerekek papírrepülőt hajtogattak, sonka is akadt. Ekkor döntött úgy az apám, hogy elmegyünk innen. Mindenki bolondnak nézte. Pista, kijárási tilalom van. Másnap nyilas razzia volt a házban. Lelőtték a gyerekeket. Mi elmentünk. Pár nap múlva visszamerészkedtünk, nem volt ott senki.” 


Dr. Egri István 1936-ban született fiát, a nyolcéves Jánost ezután a nevelőnője, Szabó Mária (1906–88) bújtatta. Először Páhokra vitte, a szülőfalujába, saját gyerekeként, vállalva a leányanyaság szégyenét. A történet szépsége, hogy dr. Egri István háború után született unokájának is ő lett a nevelőnője. Szabó Máriát 1995-ben – a család javaslatára – a Jad Vasem az igazak közé emelte.


Dr. Egri István és felesége Farkas Klára (1907–40), akárcsak édesapja, a cégalapító Egri Izidor (1869–1939) a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.