István utca 41-43. – Cserhát utca 26.
építés éve:
1905.
jelentős személyiség:
Beer Iván vallástörténész
építész:
Fekete Gyula
építtető:
Schlesinger Avram nagykereskedő, háztulajdonos
funkció:
bérház

A Csikágó negyedet középen, a Rottenbiller utcától a Városligetig átszelő István utca legtekintélyesebb bérházát a Cserhát utca sarkán a környék lakói ma is zsidó házként emlegetik. Nem véletlenül. A háború előtt az itt élők többsége zsidó volt. 1944-ben épp ezért a bérházat csillagos háznak jelölték ki.


Az 1905-ben épült, óriásinak ható négyemeletes, manzárdtetős sarokház a modernebb, díszítés nélküli szecessziót képviseli, és itt, a Csikágóban a kivételek egyike. A kettős teleknek köszönhetően az udvar tágas, a lakások belmagassága és mérete is nagy, a saroklakások négy-, az István út felőliek három-, a Cserhát utcaiak kétszobások, mind komfortosak, és mindegyikhez tartozott cselédszoba is (az udvari lakásokhoz már nem). A lakók kényelmét a melléklépcsőnél külön teherlift szolgálta. A sarkot íves zárterkély és torony, a homlokzatokat középen pártázat hangsúlyozza. A saroktoronyban és a pártázatok mögött műteremlakásokat alakítottak ki. A földszinten modern üzletportálok vonulnak végig. 


A háború előtt az István út felé a fővárosban is számon tartott Kardos-féle bútorüzlet és egy pékség, a Cserhát utca felé egy kis „házi” mozi nyílt (a századfordulón sok bérházban volt ilyen Pesten, különösen az Erzsébetvárosban). A házzal szomszédos üres telken (István út 39.) is mozi állt, az 1910-ben nyílt 420 fős Chikágó. Egyesek szerint a negyed nem is a derékszögű utcahálózatáról vagy a hihetetlenül gyors kialakulásáról, hanem erről a moziról kapta a nevét. (vagy talán fordítva lehetett?). A Chikágó mozi sokat változtatta a nevét, míg le nem bontották1970-ben: többek között 1933-ban Rex, 1942-ben Szivárvány majd 1945-től Marx néven működött. 


1944-ben gyerekként – mielőtt a családjával a gettóba vitték – itt élt egy rövid ideig, rokonoknál Beer Iván (1942–2014), a „bazáros rabbi” (nagyanyjától örökölt játéküzlete a közeli Murányi utca 22.-ben volt), a Holokauszt Emlékbizottság kezdeményezője és elnöke. Bár elvégezte a Rabbiképzőt és tanított is ott a Judaisztika és Liturgiatörténet szakon, de nem tartotta magát rabbinak: nem szentelték fel, mert a tanulmányai végeztével éppen börtönben ült mint cionista. 2014 óta a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. Gyászszertartását Schőner Alfréd főrabbi, az OR-ZSE rektora tartotta.


Egyik unokatestvére, aki ma is ebben a házban él, sokat tud a ház lakóiról és a környékről. Nagyapja építési vállalkozóként (Erdős és Leitner cég) részt vett a bérház felépítésében és még több másikéban is errefelé, de a bérház építtetőjéről, Avram Schlesingerről, azon kívül, hogy nagykereskedő és háztulajdonos volt, ő sem tudott többet, ahogy a ház tervezőjéről, Fekete Gyuláról sem, bár Pesten sok épület tervezése fűződik a nevéhez.


(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 1913, 149.)