Székács Antal (Tonchi) – bár apja Schwartz Adolf és Fiai néven 1884-ben alapított pálfalvai gyárában, az első magyarországi kézi gyártású síküveggyárban és a pesti, Paulay Ede utca 25–27. alatti üvegkép- és tükörkereskedésében kitanulta az üvegkereskedő szakmát – kereskedelmi akadémiát is végzett. Tanulmányutakat tett Európa szinte minden államában. Üvegkereskedéssel foglalkozó testvérei közül ő lett a közéletben a legsikeresebb. 1916-ban a Kereskedelmi és Iparkamara alelnökévé választották. Katolikus hitre tért. „A magyar ipari életben két, addig elhanyagolt gyártási ág, a mechanikai palackgyártás és a karosszériagyártás bevezetésével szerzett érdemeket (...) 1920-ban az újjáalakult kamara az akkori politikai viszonyok között mást választott alelnökévé. 1925-ben egyhangúlag újra megválasztották” – írta róla többek között a Magyar Országgyűlési Almanach. Apja halála után ő lett a családi üveg-nagykereskedés vezetője. 1927-ben kereskedelemmel kapcsolatos érdemeiért felsőházi taggá választották.

1945. január 9-én a magát kereszténynek valló, rendkívül sikeres és megbecsült Székács Antal, akinek neve az utolsó pillanatig, 1939-44-ben is szerepelt az Országgyűlési Almanach felsőházi tagokat felsoroló listáján, ahogy oly sokan az áttértek közül, tudva, hogy a nyilaskeresztesek mégis érte jönnek, öngyilkos lett. Sírja egyelőre nem ismert.