Benczúr utca 47.
Liget szanatórium
építés éve:
1908–1909.
építtető:
dr. Jakab László orvos, szanatórium tulajdonos
funkció:
szanatórium, ma irodaház
építész:

A Terézváros Liget közelében felépült két híres szanatóriuma az 1909-ben a Benczúr utca 47.alatt emelt Liget és az 1911-ben emelt Aréna úti Park szanatórium volt, mindkettőt dr. Jakab László (1875–1940) építtette és testvére Jakab Dezső tervezte Komor Marcellel.


Jakab vidéki kocsmáros fiából lett jól képzett orvos és a korszellemet felismerő üzletember. Pályáját 1898-ban a Korányi-klinikán kezdte, 1903-tól pedig a fasori Herczel szanatóriumban vezette a vízgyógyászatot. Tapasztalatai és a szanatóriumi kezelés divattá válása saját vállalkozásra ösztönözték. 1909-ben az Aréna út közelében építette fel a legendássá vált Liget szanatóriumot (itt volt 1913-ban morfium elvonókúrán Csáth Géza, itt halt meg 1919-ben Ady Endre, itt kezelték 1927-ben a súlyos beteg Krúdy Gyulát), majd a siker hatására 1911-ben az ugyancsak legendás Park szanatóriumot az Aréna út 84/b alatt. Mindkettőt testvérével, Jakab Dezsővel (1864–1932) terveztette, aki mint oly sok épület esetében, itt is Komor Marcellel dolgozott és mindkettőt feleségével Rácz Anna orvosnővel együtt vezette. Jakab László később még nagyobb vállalkozásba kezdett, 1927-ben felépítette a Svábhegyi szanatóriumot, de az ehhez felvett kölcsönök és a gazdasági válság csődbe vitte.


Jakab Dezső és Komor Marcell a kor egyik legjelentősebb építészpárosát alkották. 1897-től 1918-ig közös irodájukban számtalan bérház mellett olyan középületek, zsinagógák terveit készítették el, melyek a lechneri nemzeti szecessziós irányzatot követve megteremtették Kecskemét, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szabadka és Palics szecessziós városarculatát. Nevükhöz fűződik a Fiumei úti OTI-székház terve és az Erkel Színház első terve is.


Komor Marcell (1868 – Sopronkeresztúr-Deutschkreutz, 1944), Kohn Sámuel rabbi fia, nemcsak nagy építész, de jelentős publicista és 1901-től a kéthetente megjelenő magyar építészeti és építőipari folyóiratnak, a Vállalkozók Lapjának a kiadója és a főszerkesztője volt. Ebben a lapban Ezery álnév alatt fejtette ki, hogy a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhat ki. A 20-as években a lapot fia folytatta. Ebből a lapból nőtt ki azután 1928-tól a magyar avantgarde építészet folyóirata a Tér és Forma.

1944-ben a németek az utcán elfogták: „Egy szál télikabátban, lyukas cipőben mindenféle felszerelés nélkül gyalogolt Ausztriába, ahol november 29-én szenvedése véget ért, 76 éves volt” – írja róla unokája, Székely Tamás (idézi Váralljay, 2006).”


Jakab Dezső építész a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik, Jakab László sírhelyéről nincs információ.


(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 145-146.)