Rejtő Jenő utca 6.
átépítés éve:
1900.
építész:
jelentős személyiség:
építtető:
építés éve:
1898–99.
funkció:
bérház
építész:

Rejtő Jenő, Reich Lipót papírkereskedő fia (Budapest, 1905 – 1943, Jevdokovo, ma Ukrajna) egy Szövetség utcai körbeépített udvaros bérház I. emeleti 2. számú lakásában született és nőtt fel nem túl messzire Füst Milán Dohány utcai lakásától. Az utcának ezt a szakaszát 2001-ben róla nevezték el, így az 1899-ben épült ház ma a Rejtő Jenő utca 6. számot viseli. A háromemeletes, két gyönyörű hermával közrefogott és évszámmal is jelzett kapun át megközelíthető ház 1900 körül kapott újabb két, illetve az udvar felé három emeletet. Az átépített Magyar Színház hosszú, monoton oldalhomlokzatára néző ötemeletes épület nyomasztóan emelkedik ki környezetéből. Valószínű, hogy Rejtő Jenő már az így megnövelt soklakásos – és a leírások szerint sokgyermekes – házban született és nőtt fel, de a színház akkor még eredeti historizáló, barátságos arcát mutatta. Gyerekkorában minden a kerülethez kötötte: a Kertész utcai Polgári Fiúiskolában tanult, a Damjanich utca és az Aréna út sarkán, az Andrássy kávéház alagsorába járt ökölvívó edzésekre. A házban lakó gyerekekkel, későbbi munkatársaival és barátaival, a zeneszerző Buttola Edével és a kabaréíró Nádasi Lászlóval játszott a ház akkor még fákkal benőtt keramitszegélyű udvarán.


Talán épp a színház közelsége vezette kezdetben a színészi pálya felé. A színiskola elvégzése után sorsa olyan kalandos és abszurd lett, mintha csak regényei szereplőinek életét játszotta volna el. Bekalandozta egész Európát, sőt Észak-Afrikát is. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven megjelent idegenlégiós regényparódiáival érte el. Nappal a Japán kávéházban írta országszerte türelmetlenül várt, elképesztő humorú regényeit, de éjszakáit meggyengült idegzete miatt a Lipótmezőn töltötte. Az egyre félelmetesebbé váló világ közepén nevettetett, addig, amíg tehette. 1939-től nem publikálhatott, 1942-ben egy feljelentés alapján súlyos betegen munkaszolgálatra hurcolták. 1943 újév napján, a Don közelében fejezte be kalandos, veszélyekkel és végül hihetetlen szenvedésekkel teli életét. 


A házat tervező Székely Marcell (Temesvár, 1861 – Budapest, 1939) építész, igen sok pesti historizáló, szecessziós és premodern bérház tervezője egyben építtetője illetve építője is volt. Egyik fia, István híres filmrendező lett Berlinben, Budapesten és Amerikában, másik fia, László ismert dalszövegíró Párizsban, lánya Lili pedig színésznő. Ő a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik feleségével, Reiner Franciskával közös sírban (30A-4-3).


A ház két építtetője Krauszmann Józsefné, sz. Orlik Paula (1863–1913) és OrlikJakabné, sz. Glaser Szidi (1886–1937) szintén a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. 


1944-ben, amikor Rejtő Jenő már nem élt, a bérház, ahol gyerekkorát töltötte zsidók számára kijelölt kényszerlakhely, csillagos ház lett.