4. Civil séta - a zsidó egyleti és kultúrköri élet épületei Erzsébetvárosban
A zsidó közösségi élet egyik legfontosabb pozitívuma az erős önszerveződési képesség. Hosszú évszázadok során bebizonyosodott, hogy ez a képesség a diaszpórai kisebbségi létben nem csak a közösségi, hanem az egyéni túlélésnek is egyik alapja. Ősi tapasztalat az is, hogy a közösségi életben való részvétel az egyének szellemi, morális és lelki szükséglete, mely hozzájárul életük kiteljesedéséhez. Ezért a nagy létszámú, erős vallási közösségek mellett mindig igény volt kisebb vallási közösségekre is, melyekben az egyéneknek nagyobb lehetőségük volt a közösségi aktivitásra, a közösségük céljaiért való tevékenységre – így a pesti zsidó közösségben is létrejöttek olyan kisebb vallási közösségek, melyek vagy a vallási élet egy bizonyos területére specializálódtak vagy vallási felfogásukban némileg eltértek a „mainstream” (ortodox vagy neológ) közösségektől vagy amelyet a vallás mellett a lakóhely, a foglalkozás vagy a származási hely is meghatározott. A XIX. század második felétől pedig, a polgári társadalom megerősödésével a közösségi élet gyakorlására már nem csak a kisebb vallási közösségek, egyletek adtak lehetőséget: polgári, igazi civil kezdeményezésre egyre több egylet, egyesület, kör jött létre a legkülönbözőbb célok megvalósítására – a hátrányos helyzetűek megsegítésétől kezdve a kulturális, oktatási tevékenységek támogatásán át a sportolás népszerűsítéséig. A zsidó közösség sokszínű egyleti, egyesületi, kultúrköri, szociális életének az üldöztetés időszaka vetett véget és sajnos a felszabadulás után sem volt lehetőség az újjászületésre, mivel a kommunista diktatúra semmilyen önszerveződést, civil kezdeményezést nem engedélyezett.
A „Civil séta” célja, hogy egy-egy épülethez kapcsolódóan megemlékezzen a XIX-XX. századi magyar zsidó közösség virágzó civil életéről és kiemelkedő egyéniségeiről, és a múltbeli jó példák bemutatásával felhívja a mai fiatal generáció figyelmét a közösségszervezés, a civil kezdeményezések fontosságára, lehetőségeire és módjaira.
A séta a régi pesti zsidónegyed és környékének épületeiben egykor létező jelentősebb zsidó egyleteket, egyesületeket, jótékonysági intézményeket és azok alapítóit, támogatóit mutatja be.
(12 épület)