A Damjanich utca–Aréna út–Thököly út–Rottenbiller utca által határolt külvárosi kertek helyén 1896-tól szinte pillanatok alatt nőtt ki egy többnyire háromemeletes bérkaszárnyákból álló új negyed. A köznyelv már az építése alatt Csikágónak nevezte el derékszögű utcahálózata és az építkezés hihetetlenül gyors tempója miatt. Ellentétben a szomszédos előkelő fasori villákkal és a Damjanich utca nagypolgári bérházaival ez elsősorban munkások, kisemberek, köztük a zsidó kispolgárság otthona lett. Az utcák jellegét a historizáló bérkaszárnyák egységesnek tűnő világa és az azt helyenként megszakító, meglepően izgalmas szecessziós épületek váltakozása határozza meg. A historizáló, de a díszes szecessziós homlokzatok mögött is leggyakrabban kisméretű, egy- és kétszobás lakások, körfolyosós sötét udvarok húzódnak meg. A szecessziós épületek tervezői között megtalálni a kor zsidó származású építészeinek legjobbjait. Épp úgy tervezett itt például Komor Marcell és Jakab Dezső, Löffler Sándor és Béla, Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes, mint Schwarz Jenő, Márkus Géza vagy a későbbiekben Málnai Béla.

Az utcák élők, mozgalmasak, az Erzsébetváros kereskedőnegyed jellege itt is töretlen. Akad üres telek, a beépítés harmóniáját megbontó új építkezés is errefelé, mint például a Garay tér műemlék értékű art deco piacépületét felváltó, szinte az egész teret megszüntető Garay-pláza, de az üres telkek nagyobb része – eltérően a Belső-Erzsébetvárostól – nem feltétlenül bontás, hanem (a Keleti pályaudvar közelsége miatt tévedésből ezt a negyedet érintő) második világháborús amerikai bombázás következménye.

A zsidó élet sűrűsödése a Garay tér környékére a legjellemzőbb, de a Csikágó négyzethálós, egyforma szélességű utcái közül talán még az István utat lehet kiemelni. A mai napig a Bethlen tér 2. és István út sarkán működik a Körúton kívüli Erzsébetváros legnagyobb zsinagógája. A háború előtt az István út 27–29.-ben tartott fenn női szeretetotthont a Bethlen tér 2. alatti központtal működő VII. Izraelita Nőegylet. Az István út 17. alatti rusztikus architektúrájú, kétemeletes historizáló épületben pedig ma is működik zsidó intézmény. Itt szervez 1988 óta zsidó fiatalok számára vallási, kulturális, társasági programokat az Oneg Sabbat klub. A ház oldalkertje, ahonnan a klub közvetlenül is megközelíthető, összenyílik a Bethlen téri zsinagóga István útra néző varázslatos hangulatú, dús növényzetű hátsó kertjével.

Az István út 19.-ben született Békés Pál író, drámaíró, műfordító is (1956–2010), akitől talán a legtöbbet tudhatjuk meg az itteni életről. Egyik utolsó novellaregényében így ír: „Mérnökök jelölték ki a káposztaföldek és kusza konyhakertek közt a majdani utcák nyomvonalát. A teremtés lázában épült az új negyed, olyan sebesen nőtt ki a földből, hogy messzi kerületekből is csodájára jártak. Amint a kívülállók számára is derengeni k1'ezdett az egymást derékszögben metsző utcák könnyedén átlátható világa, az észszerűség és a korszerűség tiszta képlete, a negyed megkapta egyesek szerint gúny-, mások szerint becenevét. Csikágó. Mert a képeslapok Chicagot, a tengerentúli préri-metropoliszt hirdették a modern városiasság netovábbjának. Csikágó. Mert egyedül Chicagóban harapódzik ilyen sebességgel a ráció rácsszerkezete, és zabálja fel a környező üres síkságot. A keresztelő idején a bűnről még szó sem esett. Az új pesti negyed mintha versenyt futott volna az ismeretlen amerikai nagybácsival; két év alatt lett a semmiből.” (Csikágó, gangregény, 2006).

A Csikágó területén található ~534 telekből ~162 telek adatai jelenleg nem ismertek (ebben a városrészben található a legtöbb olyan épület, amelynek nincsenek adatai a Fővárosi Tervtárban), ~27 telek üres, vagy 1945 után épült ház áll rajta. Az eddig megismert adatok szerint ~191 telken áll zsidó építtető által emelt épület (elsősorban bérház) és ~154-nek nem zsidó az építtetője.