Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.
építés éve:
1885–1886.
építtető:
Sváb Sándor terménykereskedő, földbirtokos
funkció:
bérpalota
szobrász:
kivitelező:
építész:
másodlagos funkció:
Wodianer Fülöp és fia cég központi nagykereskedése

Az Andrássy út Bajcsy Zsilinszky úttól Oktogonig tartó palotasorában a terménykereskedelemből meggazdagodott földbirtokos Sváb Sándor (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) bérpalotája az egyik legszebb, legpompázatosabb. A rusztikus architektúrájú háromemeletes, három utcára néző neoreneszánsz palota Freund Vilmos (1846–1922) tervezése. Az Andrássy út felől a földszint íves portáljai felett szörnyfejek vigyáznak a házra, az első emeleten végig balluszteres erkély húzódik. Az erőteljesen kiugró párkány alatt pajzsokkal is díszített domborműfríz fut végig. Valaha a harmadik emeletet négy allegorikus szobor: a „Földművelés”, a „Halászat”, a „Vadászat” és a „Baromfitenyésztés” díszítette, a Székely Mihály utca felőli homlokzatot pedig négy puttó. A Donáth Gyula (Pest, 1850 – Budapest, 1909) tervezte szobrok azonban nem élték túl az 1944–45-ös ostromot. A gyönyörű belső terek: az indás-virágos festésű, stukkódíszes, csehsüveg boltozatos kapualj és a különlegesen szép kovácsoltvas korláttal kísért lépcsőház (a lépcsőt indító négyágú kandeláber 1988-ban még megvolt, mára már eltűnt), a színházi térre emlékeztető, lenyűgöző lodzsás udvar az első emeleti üvegezett résszel mind-mind hozzájárulnak a palota különleges szépségéhez.

Amint elkészült a ház, az első emeleti Andrássy út felé néző lakásba beköltözött a palota és a környező paloták építésze (19., 20., 23.), Freund Vilmos. Egészen 1902-ig élt itt, és a lakása mellett alakította ki irodáját, műtermét is. Azóta sok minden megváltozott, de a mai napig gyönyörködni lehet lakásbejáratának különleges színes üvegezésében. Freund Vilmos termeit később szabadkőműves páholy, majd a háború után a Művelt Nép irodái foglalták el. Az 1988-as években, amikor a Budapesti Városszépítő Egyesület összeállította az Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez című kötetét, az egykori szabadkőműves páholy nagytermének díszítései: a márványoszlopok, a domborműves stukkódíszítés, a terem végében a márvány falikút, a domborműves diófa falburkolat még láthatók voltak (lásd: 25. oldal). Talán már ezek díszítették Freund Vilmos fogadótermét is. Kérdés, vajon ma is megvannak-e még.

Az épület felépítésével szinte egy időben, már 1884-ben ideköltözött a földszintre a Wodianer Fülöp és Fia cég központi könyvkereskedése is. Ők egészen 1944-ig itt működtek.  Egykori helyiségeik, ahová a háború után a Művelt Nép, majd a Csehszlovák Kultúra költözött, faburkolatúak voltak. Faburkolatú falépcső vezetett az emeleti irodákba is.

A palota Sváb Sándor halála után feleségéé, Helsinger Lujzáé lett, majd az ő halála után a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonába került.

A Sváb palota termeit, lakásait a kezdetektől, de a későbbiekben is többségében zsidók bérelték, így 1944-ben csillagos ház lett. Ma műemlék.

A Sváb-palotával kapcsolatos hosszú évek óta zajló, korrupcióval beárnyékolt bizonytalan tulajdonlás a kivételes műemléképület állapotát tönkretette. Épp 2017 tavaszán, az épület fotózásakor költöztették ki az utolsó lakót. Az új tulajdonos a teljesen kiürített épületet felújítja, remélhetően műemléki színvonalon.