Király utca 58.
Reményi Mihály hangszerkereskedése és hegedűkészítő műhelye
építés éve:
1872.
funkció:
bérház
építész:
Schusbeck Pál
átépítés éve:
1890.
építtető:
Huber Ágostonné
építész:
jelentős személyiség:
Reményi Mihály világhírű hegedűkészítő mester, hangszerkereskedő
másodlagos funkció:
hangszerkereskedés, műhely, múzeum (működés ideje: kisebb megszakítással 1905-1951 között)

A zsidó negyed főutcájában, aGlasner-pékség melletti házban találta meg helyét 1905-ben – néhány évnyi vándorlás után (Koronaherceg utca 7, Király utca 44.) –Reményi Mihály (1867, Pest – 1939, Budapest) világhírűvé válthangszerkészítő műhelye és kereskedése, mely később a szomszédos 60. számalatti ház földszinti részébe is beköltözött. Reményi Mihály 1939-benbejkövetkezett halála után két fia közül László folytatta a hegedűkészítést,Zoltán a hangszerkereskedést. MaNDA)

 

Reményi Mihály, kezdetben távoli rokonuk,a híres magyar zeneszerző, hegedűvirtuóz Reményi Ede hatására méghegedűművésznek készült, 1881-ben a hegedűkészítés mellett döntött. A legjobbmagyar mestereknél tanult, Guarneri-, Stradivari- és Maggini-mintákat követett,nemzetközi kiállításokon hangszereivel számtalan díjat nyert. A kereskedés és aműhely 1944 nyaráig működhetett, ekkor a család zsidó származása miatt azüzletet és a műhelyt – ahogy minden zsidó vagyont – zár alá helyezték, arendkívül jelentős mesterhangszer-gyűjteményt lefoglalták. „A gyűjtemény amásodik világháború végén » nyomtalanul eltűnt «.” (Forrás: A Reményi családöröksége, MTA, Zenetörténeti Múzeum, 2018.). A Reményi család tagjaifeltehetően bujkálva élték túl a nehéz időket, 1945-ben újrakezdték, de az1951-es államosítást nem úszták meg. 1959-ben elhagyták az országot.

 

A kezdetben kétemeletes, későromantikusházra az archív fotók szerint már 1890-re, a levéltári adatok szerint 1903-rakészült el a harmadik emelet, megtartva ugyan a korábbi lakóház ablakosztását,de először historizáló, majd kőrácsos erkélyekkel és a harmadik emeleti ablakokközötti női hermaszobrokkal szecessziós jellegűre változtatva a homlokzatot.1903-ban kerülhetett a korai házakra jellemző kétoszlopos, íves lépcsőházba agyönyörű szecessziós lépcsőkorlát, ahogy a lakásbejárati ajtók díszrácsa és akapualj, valamint a lépcsőházi pihenők virágmintás padlóburkolata, de ebből azidőből származhat az udvari műhelyépület is. A keresztboltozatos, falpilléreskapualj és a függőfolyosói korlátok ugyanakkor még a romantikát idézik.

 

A Király utca itteni szakaszába arányaivaljól illeszkedő háromemeletes lakóház ugyan egyedileg nem védett, de avilágörökség védőzónájának részeként igen. Homlokzatán fekete márványtáblaemlékeztet: „E házban működött Reményi Mihály hangszer cége, mely 1890-tőlhatvan éven át, a szakma minden ágára kiterjedően, nemzetközi elismerésselszolgálta a magyar zenekultúrát és művészetet.”

 

2018-ban Magyar hegedűkészítők, AReményi család öröksége címen az MTA BTK ZTI Zenetörténeti Múzeumban kiállításnyílt a Múzeum 50 éves évfordulója alkalmából, melyhez kétnyelvű kiadvány iskészült.