VI. Hunyadi tér 3.
A Hazkara Egylet zsinagógája
építés éve:
1895–1896.
funkció:
bérház lakászsinagógával
kivitelező:
építész:
építtető:
Popper István mérnök, építési vállalkozó

Budapest egyetlen, 1896-ban alapított és ma is működő lakászsinagógája a VI. kerületi Hunyadi téren, a vásárcsarnok melletti háromemeletes, historizáló bérház első emeletén található. Az utca felőli szárny teljes területét elfoglaló egyterű neológ zsinagógát a bérház építésének évében alapította a Hazkara Egylet. „A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakán ez a felirat állt:»„Chevra mázkir nesámot”«, ami »„lélekre emlékező egylet «”-et jelent. A vészkorszak nehéz évei alatt az utolsó pillanatig ellátták a hitéleti teendőket. Bezárására 1944 nyarán került sor. 1945 áprilisában a körzet tagjai takarították ki a templomot, így téve lehetővé az imák megtartását.” (Forrás: Mazsihisz)


A zsinagóga falára elhelyezett számos emléktábla közül az egyiken Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselő neve olvasható 1902-ből, aki az egylet dísztagja és egyben ügyésze is volt. Egy tablón a zsinagóga rabbijainak portréi láthatók: Katz Árontól (1876–1924) kezdve a 2013-ban elhunyt dr. Domán Istvánig. Az 1944-es bezárás pillanatában az imaegyletnek 260 tagja volt; ma ez 100 körüli. A neve is megváltozott, a négy égtájat jelképezi: „Ohél Avraham” (Ábrahám sátra).


A bérház építtetője nem volt akárki. „…Popper István [1848–1938] okl. mérnök, m. kir. jogtanácsos egyike volt az évtizedek előtti kultúrélet egyik legjellegzetesebb férfijainak. A szegedi árvíz után jelentékeny részt vett a város újjáfejlesztésében, és Puskás Tivadarral együtt ő alapította meg a budapesti Telefonhírmondót.” (Magyar zsidó családok III./129), emellett alapító igazgatója volt a Magyar Aszfalt Rt.-nek és résztvevője sok egyéb mérnöki munkának (vicinális vasút, ármentesítés, stb.).


A rádió elődjének tekinthető Telefonhírmondó zseniális feltalálójának, az 1844-ben született Puskás Tivadarnak 1893-ban történt váratlan halála után (halálának hírét 1893-ban az általa alapított Telefonhírmondóból tudta meg a világ.) a szabadalmat 1894-ben a családtól Popper István vette át, és ő tette naggyá ezt az egyedállóan új szolgáltatást. A Telefonhírmondó Rt. először az Erzsébet körút 24. alatt, majd 1894 októberétől a Rákóczi út 22. III. emeletén működött. Popper 1916 márciusában adta el a Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Rt.-nek.


„… ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először. A szolgáltatás huszonöt előfizetővel indult 1893-ban, ez a szám egy évvel később már hétszázra, újabb egy esztendő múlva ötezerre nőtt, 1914-ben pedig már tízezren igényelték a szolgáltatást…” (Forrás: Wikipédia)


A Popper-féle bérház homlokzata az alsó szinteken eltér a szokásos pesti bérházakétól: az egyterű zsinagógát az első emelet teljes szélességében ablakokkal nyitották meg, fölötte a párizsi bérházakhoz hasonlóan hosszan erkély húzódik. A kocsi behajtós kapualj és a tágas, körbezárt udvar, ahol műhelyek sorakoztak, ma is keramitburkolatú, egy oldalról lodzsás. A lodzsa megoldása is szokatlan. A földszinten és az első emeleten a második emelettől induló karcsú oszlopokat széles kváderes falszakaszok helyettesítik. Az udvar baloldali sarkában meglepetésként szódásüvegek sorakoznak. Több mint 60 éve működik itt a szikvízüzem. Alapítója a házban lakó Weisz György volt, aki 1994-ben adta át az üzemet Kiss László ezüstkoszorús szódásmesternek. Ma fia, ifj. Kiss László folytatja a tradicionális szódás mesterséget. Ez a már ritka tevékenység és a ház hangulata Lábass Endre író, festő, fotóművészt is megihlette, aki 2016. december 21-én barátaival itt rendezte meg egyik legszebb és legizgalmasabb házszínházát Szellem/látogatások Kiss László szódás mesternél címmel. (Forrás: Facebook)


Popper István 90 évesen hunyt el, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik, az északi fal melletti 1-es szektorban (A Salgótarjáni utcai zsidó temető, 2014, 63.). Sírját 2018-ban hét másik sírral együtt a nemzeti sírkert részévé nyilvánították. A bérházat tervező (Weisz) Illés Gyula (1847–1920) sírja pedig a Kozma utcai zsidó temetőben található (11-24-10).


Az épület – a Hunyadi tér többi bérházával együtt – helyi utcaképi védelem alatt áll. 2018 májusában a 100 éves házak terekkel foglalkozó programja a Hunyadi térrel, ezen belül ezzel a házzal is foglalkozott (kutató: Morován Júlia). Az akkori rendezvény kiállítási anyaga ma is megtekinthető az első emeleti függőfolyosón.