A Belső-Erzsébetvárosban a két világháború közötti modern építészetet kevés épület képviseli, közéjük tartozik Hoffmann Benedek (1865, Pest – 1944, Budapest, gettó) nagykereskedő és neje, Hofstätter Lenke hatemeletes art deco bérháza a Wesselényi utca és a Nagy Diófa utca sarkán. Már 1927-ben is épült bérházuk a XIII. kerületi Pannónia utca 14.– Katona József utca 12. sarkán. Érdekes lenne tudni, hogyan választott építészt a Hoffmann házaspár. A Pannónia utcai ház tervezője, ahogy ezé a házé is, a modern építészetet képviselő Barát Béla (Temesvár, 1888 – Budapest, 1945. jan. 20.) – Novák Ede (1888 –1951) építészpáros, mivel Hoffstätter Lenke közeli rokonságban állt Novák Edével, de egy másik jelentős kortárs építésszel, Hoffstätter Bélával is.
1944-ben Hoffmann Benedek sorsa tragikusra fordult, a gettóban halt meg. A bérház tervezői közül Barát Béla a munkaszolgálati megpróbáltatások következtében Budapest ostromakor, 1945-ben halt meg. Családja a Farkasréti úti zsidó temetőben (8, N/A, 1, 954/955) temettette el. Hofstätter Lenke (1879–1950), aki túlélte a holokausztot, a Kozma utcai zsidó temetőben (17-41-21) nyugszik. Novák Ede is munkaszolgálatos volt, de végül svájci menlevél segítségével és a svéd követség szükségkórházának építőmunkásaként túlélte a szörnyű időket. A felszabadulás utáni években társa nélkül, immár egyedül, magánépítészként, majd különböző állami tervezőirodákban dolgozott, olykor vezetőként is, de már nem jutott igazi feladatokhoz. Élete végéig a Barát Bélával közösen tervezett Pannónia utca 14. szám alatti bérházban élt.
A Wesselényi utca itteni szakaszán ez a lekerekített sarkú, trapéz alakú kettős zárt- és nyitott erkélyek váltakozásával megmozgatott homlokzatú sarokház lenyűgözően hat. A hullámzó, egyben geometrikus hatású homlokzatok jellegzetessége az ablaksávokat összefogó vízszintes csíkozás és a kovácsoltvas erkélykorlátok dekoratív art deco motívuma. Ez a motívum vonul végig a kapu és a bejárati ajtók kovácsoltvas díszrácsain, a lépcsőházat kísérő kovácsoltvas korlátokon, de art deco jellegűek a kapualj és a lépcsőház lámpatestei (csillárok, oldallámpák) és stukkódíszei is. A modern kort képviseli a lépcsőház egyszerű, mégis dekoratív, csiszolatlan műkő lapokból álló szürke padlóburkolata, ahogy a földszint ma is eredeti üzletportáljai.
Az 1928-ban épült bérház nem sokáig maradt a Hoffmann házaspáré, 1931-ben már a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank a tulajdonos.
A házat tervező két építészről, akik 1911-től 1945-ig végig együtt dolgoztak, eddig keveset írtak, annak ellenére, hogy az általuk tervezett épületek száma óriási, és Budapest két világháború közötti modern arculatához jelentős mértékben hozzájárultak. Közös irodájuk a Halász utca 1. szám alatt volt, Barát Béla itt is lakott. Bérházak, villák, telepszerű szociális építkezések sokasága fűződik nevükhöz. Komolyan foglalkoztak síremlék tervezéssel, sőt bútor-, portál- és kert-terveket is készítettek. 1933-ban, az Architecture d’Aujourd’hui által rendezett párizsi kiállításon a vezető francia építészlap felfigyelt modern bérházaikra, figyelemreméltóan elegánsnak nevezte őket. Minden alkotásuk közül kiemelkedik a nagyvonalú Georgia-bérház (VII. Rákóczi út 4.). Annyi más mellett a Budai Izraelita Hitközség art deco zsinagógáját (XI. Zsombolyai út 6.) is ki kell emelni, de ez nem közös tervezés. Novák Ede társa ebben az esetben Hámor (Hamburger) István volt.
A két építész körüli csendet a 2009-ben rendezett Novák Ede emlékkiállítás, Fehérvári Zoltán ehhez fűződő rendkívüli kutatása, tanulmánya és a megnyitót tartó Ferkai András ismertetése törte meg, (Forrás: Budapest-Kispest-Központi Református Egyházközség Ady Endre Általános Iskolája) majd 2018-ban ennek felhasználásával megjelent életrajzuk Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége című könyvében.
A ház emeletenkénti négy-négy lakásában többnyire zsidó családok éltek, így 1944-ben zsidók kényszerlakhelyeként az épület csillagos ház lett. A Barát–Novák építészpáros gyönyörű modern bérháza ma műemlék.