Katona József utca 21. – Hegedűs Gyula utca 10.
építés éve:
1906.
funkció:
bérház
építész:
Hudetz János
jelentős személyiség:
Richter Gedeon
építtető:
Hudetz János

A Szent István körút és a Jászai Mari tér sarkán magasodó négyemeletes bérház tetején messziről, már a Margit hídról is jól látható reklám hirdeti: Richter Gedeon rólunk gondoskodik. Milyen kapcsolatban van ez a Katona József utca 21.-gyel, és miért olyan megrendítő ezt éppen itt látni?

Richter Gedeon (Ecséd, 1872 – Budapest,1944. december 31.), akinek lakása ugyan a Ferenc József (ma Belgrád) rakpart 26.-ban volt, 1944-ben csak pár saroknyira innen, a Katona József utca 21. szám alatti svéd védett házban kapott menedéket feleségével együtt. 1944. december 30-án magyar nyilasok őt és feleségét az ott védelem alatt álló mintegy 170 zsidóval együtt az Andrássy út 60.-ba hurcolták, súlyosan bántalmazták, kifosztották, Másnap hajnalban az elsőként kiválasztott ötven férfit, köztük Richter Gedeont is, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. Az újabb kivégzésekre Wallenberg közbelépésének köszönhetően nem került sor, így felesége megmenekült. A 72 éves Richter Gedeonról, aki e szerint a reklám szerint még ma is rólunk gondoskodik, akkor így „gondoskodtak”. 

A Buda István szobrász által készített emléktáblán ez áll: Ebből a házból hurcolták el és végezték ki sorstársaival együtt 1944. december 30-án Richter Gedeon gyógyszerészt, a magyar gyógyszeripar megteremtőjét, a Richter Gedeon Nyrt. megalapítóját.

Az óriási szecessziós sarokház az Újlipótváros itteni részén nem egyedülálló. Errefelé a két világháború közötti a modern és olykor a neobarokk építészet mellett a szecesszió is jellemző, emellett ahogy itt is a négy, öt emelet. A Katona József utca 21. csillagos és védett házként sem volt egyedülálló ezen a környéken. Valójában ez az egész Újlipótvárosra jellemző volt, hiszen a házak nagy részében többségben voltak a zsidó lakók (ekkor itt a lakosság közel 80%-a zsidó volt), Itt alakították ki a „nemzetközi gettót” is, a nemzetközi védlevelekkel rendelkező állampolgárok számára. Itt sorakoztak a svéd, svájci, portugál, spanyol, vatikáni védett házak (lásd a Komoróczy Géza által szerkesztett Zsidó Budapest 2. kötetének 551. oldalát, ahol cím szerint szerepelnek).

A házról és lakóiról 2015-ben a több mint 30 éve itt élő Horváth Erzsébet gyűjtötte össze és jelentette meg a fellelhető anyagokat és a lakók emlékeit, de 2009 júniusában Richter Gedeon kapcsán írt a házról Bächer Iván is: „Richter néni a felszabadulás után Svájcba költözött. Férjének, Richter bácsinak, Richter Gedeonnak, minden idők egyik legnagyobb magyar vegyészének, zseniális gyógyszergyárosának, egyebek közt a Kalmopyrin feltalálójának emlékét szülőfalujában, Ecséden egy róla elnevezett iskola őrzi. No meg Kőbányán egy hatalmas gyógyszergyár, amelyet ő alapított 1907-ben, s amely – az Egyesült Izzó mellett – Magyarország legnagyszerűbb ipari üzeme lett. (Érdekes, hogy mindkét világhírű magyar cégnek a saját kutatólaboratórium és kutatógárda volt a fundamentuma; magyarul a magyar agy.) Mindkét gyár ma is létezik, prosperál, a különbség csak annyi köztük, hogy a Richter – szemben az Izzóval – még ma is magyar” (Forrás: Bächer Iván: Katona József utca 21. Népszabadság Online)

Horváth Erzsébet kiadványa szerint a háznak 1945 előtt és után is több ismertebb lakója volt. Közülük egy 1945 utáni lakót emelnék ki, a legjelentősebbet. Rajk (Földi) Júliát (1914–1981), Rajk László özvegyét, aki pár év kihagyással (az 1956-os forradalom leverése utáni snagovi száműzetés idején) 1955. januárjától 1973 májusáig itt élt visszakapott akkor hatéves kisfiával, Lacival az I. emelet 15.-ben. A lakást 1954-es börtönből történt kiszabadulását követően utalták ki számára. 

Az egykori csillagos, majd svéd védett ház a lakók javaslatára 1999 decemberében fővárosi helyi védettséget kapott.