A Zichy Jenő utca 3.-ban 1897-ben épült  kisvárosias neobarokk lakóház azért érdekes, mert Kármán Géza Aladár (1871–1939) és Ullmann Gyula (1872–1926) kezdeti, első korszakát képviseli. A később a bécsi szecessziót követő, jelentős épületeket tervező építészpáros idővel a magyar zsidó gazdasági és szellemi elit kedvelt építészeivé vált, de ekkor még pár évig saját útját keresve kísérletezett.

Kármán Münchenben végzett és 1895-ben társult Ullmann Gyulával. Bár akadnak önálló épületeik is, a magyar zsidó gazdasági és szellemi elit részére készített terveik többsége (bérházak, villák, paloták vagy síremlékek) az 1914-ig tartó, közel húszéves közös munka eredménye. Építészetüket a német jugendstil és Ottó Wagner hatására – Spiegel Frigyest és Weinréb Fülöpöt is megelőzve – a bécsi szecesszió határozta meg. Terveik bécsi, berlini és lipcsei építészeti mintaalbumokban is megjelentek. 

Legkiemelkedőbb, legismertebb műveik: a Lendvay utca 28. alatti Groedel-villa (ma Fidesz-székház), a Károlyi Mihály utca 3–5. alatti Király-bazár és lakóház együttes és talán a legszebbek: a bécsi szecessziót követő Wertheimer és Frankl Áru- és bérház a Hold utca 6.-ban és a Szabadság téren, ugyancsak a bécsi szecessziót követő egykori Kereskedelmi csarnok, az Ullmann-ház és a Kánitz-áruház. Ma ebben az utóbbi három épületben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége működik.

Kármán Géza Aladár – akárcsak társa Ullmann Gyula – római katolikus hitre tért, sírja a Fiumei úti Nemzeti sírkertben található (35, N/A, 11,  16)