A két korábbi egyemeletes klasszicista épület helyén álló, kívülről és belülről egyaránt rendkívül igényes háromemeletes historizáló sarokbérház 1892-ben Liederhoffer Vilmos (Brody, Ukrajna, 1838–Budapest, 1901) a kor neves fotográfusa és neje, Goldstein Regina (?–1923) megbízásából készült, akiknek ettől kezdve itt volt a lakásuk és a műtermük is. Liederhoffer Vilmos 1870.-ben vette el Goldstein Reginát. A tanú a kor másik jelentős fotósa Strelisky Lipót fényképész volt. A család 1892 előtt még a Király utca 44-ben lakott és ezt megelőzően Liederhoffer-féle műterem is sokfelé volt (például Király utca 46., Király utca 51., Kismező utca 38., Csányi utca 12.). A műtermet Liederhoffer Vilmos és felesége halála után fiai, a szintén fényképész Jenő (1879–1928) és testvére Béla vezették és fejlesztették tovább a segéd, Klein úr segítségével. A félemeleti pihenőről maratott díszítésű, FÉNYÍRDA feliratú üvegajtó vezetett a Liederhoffer Jenő által 1910-ben az udvaron épített üvegezett mennyezetű fényképészeti műterem felé. A fotók hátoldalára oda is írták: „Liederhoffer műterme a saját házában van.” A harmincas években azonban a zsidótörvények közbeszóltak, a műtermet bezárták. A házat a család eladta. (Forrás: Flickr)

Liederhoffer Vilmos a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (2-37-19) feleségével közös sírban, ott található egyik fiuk Liederhoffer Jenő sírja is (40-2-34).