A Jósika utca magas, szecessziós és historizáló házai között, szerényen húzódik meg egy nagyon egyszerű kétemeletes, 1887-ben épült ház, melynek imaházába nem is olyan régen még reggel és este is öreg zsidók jártak imádkozni. Az elrozsdásodott vastáblával záruló portál fölött már alig olvasható a felirat: „Budapesti orth. izraelita hitközség fiókimaháza”. Az udvaron magyar és héber nyelvű márványtábla állít emléket az alapítóknak: „Ezen templomot Kattler Bernát és neje, sz. Klein Josefa korán elhunyt egyetlen gyermekük Kattler Erzsébet emlékére alapították 1895. évben. Hirdesse ezen emléktábla az alapítók nevét és áldozatkészségét, melyet a Kattler Erzsébet jótékonysági egyesület örökre szeretettel fog megőrizni. 1931. június 23. 5691 Tamuz hó 8.” Itt élt a földszinten családjával és itt működtetett kalaposműhelyt Kattler Bernát. A műhely helyén 1895-ben nyílt imaházat kislánya emlékére alapította feleségével. „A kislány átfordult az emeleti korláton, leesett, meghalt. Szülei imaegyesületet alapítottak az emlékére, s a földszinti helyiséget, ahol addig kalapokat készítettek, templommá alakíttatták, úgy is hívják: »Kattler Erzsébet-imaház«." (Bacskai Sándor: Minjen Budapesten. Múlt és Jövő)