Az Operaház közvetlen szomszédságában 1888-ban pompás háromemeletes bérházat építtetett Altsock Salamon (1809–Budapest,1899), mely harmonikusan illeszkedik a Dalszínház és a Lázár utca itteni neobarokk világához, és méltó a neoreneszánsz Operaházhoz. Nem lehetett akárki, ha itt építkezett. Közvetlen szomszédságában, a Lázár utcai oldalon, a 13. szám alatt szintén egy általa építtetett kétemeletes bérház állt, korábbi ennél (1871), de lebontották (ma egy óriási új épület épül a telken). Az 1891–92-es Czím- és Lakásjegyzék szerint Alstock Salamonnak és fiának kocsmája, vagy vendéglője is volt ott. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a legidősebb. 1854-ben egyik testvérével, Gyulával a Dohány utcai zsinagóga földszintjén megvették a jobb oldali 129. pad 9. ülését. Német nyelvű végrendeletét 1899-ben hirdették ki. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található (2-13-28).

Egy közjegyzői okirat szerint 1893-ban szinte az egész család, a nyolc testvér többsége (beleértve a férjezetteket is) a Lázár utca 13.-ban élt, az Altstock Salamon magánzó és háztulajdonos által 1871-ben építtetett, Frey Lajos tervezte házban. Az okirat szerint a testvérek közül mindenki vagy kereskedő, vagy magánzó volt, kivéve egy földbirtokost. (Forrás: Hungaricana) Egy másik, 1894-es közjegyzői irat is ezt erősíti, hiszen eszerint Altstock Gizella, aki nagykereskedő lányaként volt bejegyezve, szintén a Lázár utca 13.-ban lakott, ahogy Altstock Gyula (1840–1919) nagykereskedő is. Apáról és lányáról lehet szó, Altstock Salamonnak arról a testvéréről, akivel közösen vettek üléshelyet a zsinagógában.

A háború előtt a Dalszínház utca 10. tulajdonosa dr. Alpár volt, aki a nagyapjától, Altstock Salamontól örökölte a házat. Nyilván ő magyarosított. A családból Tihanyi Nándorné sz. Altstock Gizella, akit a Kozma utcai zsidó temetőbe temettek el (10-10-42) édesanyjával, Altstock Gyuláné sz. Schwartz Lujzával (1855–1925) közös sírba, ekkor szintén itt lakott, az első emeleti erkélyes lakásban.