A fasori villák építtetői között az építészek, orvosok, ügyvédek, gyárosok mellett kereskedők is voltak. Ezt a kétemeletes, íves zárterkéllyel, télikerttel, teraszokkal, erkélyekkel megmozgatott tömegű manzárdtetős, műtermes, hatlakásos villát például Spitz Arnold (Turdossin (Árva) Szlovákia, 1852 – Budapest,1914) fakereskedő, beleznai (Kárpátalja) fűrészgyár-tulajdonos, a kiegyezés utáni gazdasági fellendülés során meggazdagodott zsidó kereskedők egyike építtette.

Spitz Arnoldnak nem ez volt az egyetlen építkezése. Több helyen is felbukkan a neve építtetőként vagy háztulajdonosként, olykor Spitz Arnold helyett Spitz Árpádként szerepel. Itt a Városligeti fasorban például a Városligeti fasor 4. szám alatti nyaralónál, amit 1895-ben építtetett, de 1896-ban már el is adott, ahogy valószínűleg a Városligeti fasor 20. szám alatti villánál is hasonló történt. Ennél a 38. szám alattinál már más a helyzet. Spitz Arnold, aki 1910-ben vette meg a telket, a villa felépülése után is tulajdonos maradt, családjával is ideköltözött. A villa tervezését Sebestyén Artúrra bízta, aki a szemközti Székács-villát is tervezte. Halála után a villát felesége, Mandl (Márta) Mária (Bácsalmás, 1859 – Budapest, 1946) mellett fiai: Richárd, Mihály és Emil örökölték, akik nevüket ekkorra már Salgóra magyarosították. (www.myheritage.hu )

Spitz Arnold a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (3jobb-31-6), 1946-ban feleségét is mellé temették (3jobb-3-7).