1936-tól a Munkácsy Mihály utca 23. II. emelet baloldali lakásában élt családjával dr. Egri István (1896–1977) gépészmérnök. Tanulóéveiben még szűkösen éltek, így Egri István a hét évvel fiatalabb Neumann János házitanítója lett, aki "A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, ahol matematikatanára, Rátz László felismerte tehetségét, különórákat adott neki, majd megszervezte, hogy egyetemi oktatók foglalkozzanak vele." (Hargittai Balázs - Hargittai István: A marslakók bölcsessége, 2016, p.21.)
Apja, Egri Izidor kezdetben szerényebb vállalkozásából (az egészségügyi berendezéseket gyártó cég Egri és fia, dr. Egri István néven a VII. Rottenbiller utca 28.-ban, egy egyemeletes házban működött) később ő fejlesztett jelentős, a korszak legjobb építészeinek munkáiban, a legkiemelkedőbb építkezések kivitelezésében részt vevő céget, korszerű központi fűtést és vízvezetékrendszert, melegvíz-ellátást tervezett és kivitelezett. Lenyűgöző az a megbízói kör, amely például az 1930-as évet jellemzi. Jól mutatja ezt a „Referentia levelek” címen összegyűjtött ajánlásgyűjtemény, amelyet a család a mai napig őriz. A 1930-as év megrendelői között volt a kor legnagyobb építészei közül többek között Freund Dezső, a Fenyves és Fried építészpáros, Medgyes Lajos, Birbauer Virgil, Györgyi Dénes, Hofstätter Béla. Vidéken és Budapesten egyaránt dolgoztak, és jelentős állami megbízásokat is kaptak. Kastélyok, gyárak, kórházak, villák és bérházak teljes gépészetét tervezték és kivitelezték a legjobb minőségben. 1934-ben dr. Egri István gépészmérnököt (és cégét) bízták meg a Hajós Alfréd építész, Magyarország első olimpiai bajnoka által tervezett margitszigeti Sportuszoda (ma Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda) teljes gépészeti munkáinak tervezésével és kivitelezésével.
A Munkácsy utcai villába költözéskor lakásukat a kor legmodernebb gondolkodású belsőépítészével, Kozma Lajossal terveztették meg. Egri János visszaemlékezése szerint a gyerekszoba világoskék mennyezetén nap, hold és csillagok is voltak. A fürdőszoba falait 1/1.2 méteres koromfekete és napsárga üvegcsempék borították, a szerelvények krómacélból készültek. „Króm gomb volt a fekete lapon a WC lehúzó – a látogatók a csodájára jártak.”
1940-ben dr. Egri István irodájába beállított Scheiber Hugó festőművész. „…hóna alatt az elmaradhatatlan mappával, amelyben eladásra szánt műveit vitte, ellátogatott Apám Rottenbiller utcában lévő tervező irodájába. Konzervatív ízlésű Apámnak feltehetőleg (sajnos…) nem nyerte el tetszését a harsány, expresszionista képek sokasága, de segíteni szeretett volna a láthatólag anyagi nehézségekkel küzdő festőn, így megbízta az iroda grafikai arculatának: levélpapírjának, borítékjának tipográfiai tervezésével!” – írja Egri János (Egri – Pogány gyűjtemény, Egy autodidakta műgyűjtő feljegyzései 50 év élményeiről, 128–129). Így a cég ettől kezdve Scheiber Hugó tervezte papíron levelezett, egészen 1952-ig, amikor – az államosítást megelőzendő – dr. Egri István megszüntette a céget. Ezt követően több mint 20 éven keresztül a Fővárosi Bíróság kirendelt igazságügyi szakértőjeként dolgozott.
A Munkácsy utcai villa 1944-ben csillagos ház lett. Az Egri családnak bujkálnia kellett, innen a Benczúr utca egyik svéd védett házába kerültek (itt bujkált a baráti Fenyves és Fried építészpáros is), majd dr. Egri István jó ösztönének köszönhetően itt sem maradtak sokáig. "Papa azt mondta, túl nyugis ez a ház. A gyerekek papírrepülőt hajtogattak, sonka is akadt. Ekkor döntött úgy az apám, hogy elmegyünk innen. Mindenki bolondnak nézte. Pista, kijárási tilalom van. Másnap nyilas razzia volt a házban. Lelőtték a gyerekeket. Mi elmentünk. Pár nap múlva visszamerészkedtünk, nem volt ott senki."
Dr. Egri István 1936-ban született fiát, a nyolcéves Jánost ezután a nevelőnője, Szabó Mária (1906–88) bújtatta. Először Páhokra vitte, a szülőfalujába, saját gyerekeként, vállalva a leányanyaság szégyenét. A történet szépsége, hogy dr. Egri István háború után született unokájának is ő lett a nevelőnője. Szabó Máriát 1995-ben – a család javaslatára – a Jad Vasem az igazak közé emelte.
Dr. Egri István és felesége Farkas Klára (1907–40), akárcsak édesapja, a cégalapító Egri Izidor (1869–1939) a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.
(Forrás: dr. Egri Jánossal készült riport, 2016.)
Apja, Egri Izidor kezdetben szerényebb vállalkozásából (az egészségügyi berendezéseket gyártó cég Egri és fia, dr. Egri István néven a VII. Rottenbiller utca 28.-ban, egy egyemeletes házban működött) később ő fejlesztett jelentős, a korszak legjobb építészeinek munkáiban, a legkiemelkedőbb építkezések kivitelezésében részt vevő céget, korszerű központi fűtést és vízvezetékrendszert, melegvíz-ellátást tervezett és kivitelezett. Lenyűgöző az a megbízói kör, amely például az 1930-as évet jellemzi. Jól mutatja ezt a „Referentia levelek” címen összegyűjtött ajánlásgyűjtemény, amelyet a család a mai napig őriz. A 1930-as év megrendelői között volt a kor legnagyobb építészei közül többek között Freund Dezső, a Fenyves és Fried építészpáros, Medgyes Lajos, Birbauer Virgil, Györgyi Dénes, Hofstätter Béla. Vidéken és Budapesten egyaránt dolgoztak, és jelentős állami megbízásokat is kaptak. Kastélyok, gyárak, kórházak, villák és bérházak teljes gépészetét tervezték és kivitelezték a legjobb minőségben. 1934-ben dr. Egri István gépészmérnököt (és cégét) bízták meg a Hajós Alfréd építész, Magyarország első olimpiai bajnoka által tervezett margitszigeti Sportuszoda (ma Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda) teljes gépészeti munkáinak tervezésével és kivitelezésével.
A Munkácsy utcai villába költözéskor lakásukat a kor legmodernebb gondolkodású belsőépítészével, Kozma Lajossal terveztették meg. Egri János visszaemlékezése szerint a gyerekszoba világoskék mennyezetén nap, hold és csillagok is voltak. A fürdőszoba falait 1/1.2 méteres koromfekete és napsárga üvegcsempék borították, a szerelvények krómacélból készültek. „Króm gomb volt a fekete lapon a WC lehúzó – a látogatók a csodájára jártak.”
1940-ben dr. Egri István irodájába beállított Scheiber Hugó festőművész. „…hóna alatt az elmaradhatatlan mappával, amelyben eladásra szánt műveit vitte, ellátogatott Apám Rottenbiller utcában lévő tervező irodájába. Konzervatív ízlésű Apámnak feltehetőleg (sajnos…) nem nyerte el tetszését a harsány, expresszionista képek sokasága, de segíteni szeretett volna a láthatólag anyagi nehézségekkel küzdő festőn, így megbízta az iroda grafikai arculatának: levélpapírjának, borítékjának tipográfiai tervezésével!” – írja Egri János (Egri – Pogány gyűjtemény, Egy autodidakta műgyűjtő feljegyzései 50 év élményeiről, 128–129). Így a cég ettől kezdve Scheiber Hugó tervezte papíron levelezett, egészen 1952-ig, amikor – az államosítást megelőzendő – dr. Egri István megszüntette a céget. Ezt követően több mint 20 éven keresztül a Fővárosi Bíróság kirendelt igazságügyi szakértőjeként dolgozott.
A Munkácsy utcai villa 1944-ben csillagos ház lett. Az Egri családnak bujkálnia kellett, innen a Benczúr utca egyik svéd védett házába kerültek (itt bujkált a baráti Fenyves és Fried építészpáros is), majd dr. Egri István jó ösztönének köszönhetően itt sem maradtak sokáig. "Papa azt mondta, túl nyugis ez a ház. A gyerekek papírrepülőt hajtogattak, sonka is akadt. Ekkor döntött úgy az apám, hogy elmegyünk innen. Mindenki bolondnak nézte. Pista, kijárási tilalom van. Másnap nyilas razzia volt a házban. Lelőtték a gyerekeket. Mi elmentünk. Pár nap múlva visszamerészkedtünk, nem volt ott senki."
Dr. Egri István 1936-ban született fiát, a nyolcéves Jánost ezután a nevelőnője, Szabó Mária (1906–88) bújtatta. Először Páhokra vitte, a szülőfalujába, saját gyerekeként, vállalva a leányanyaság szégyenét. A történet szépsége, hogy dr. Egri István háború után született unokájának is ő lett a nevelőnője. Szabó Máriát 1995-ben – a család javaslatára – a Jad Vasem az igazak közé emelte.
Dr. Egri István és felesége Farkas Klára (1907–40), akárcsak édesapja, a cégalapító Egri Izidor (1869–1939) a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.
(Forrás: dr. Egri Jánossal készült riport, 2016.)