dr. Chorin Ferenc
ügyvéd, gyáros, bányatulajdonos, felsőházi tag
A Chorin-villát 1919-ben Weisz Manfréd vette meg legidősebb lányának, Daisynek, aki 1921-ben ifj. Chorin Ferenchez (Budapest, 1879 – New York, 1964) ment férjhez. A Chorin család, ahogy a Weisz család is, rendkívül gazdag volt. Az apa, id. Chorin Ferenc hatalmas vagyont és társadalmi pozíciót hagyott fiára, aki jogot végzett, de hamarosan felcserélte az ügyvédi pályát a gazdaságira. 1918-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, majd elnöke lett. 1919-ben áttért a katolikus hitre. 1926-tól, az apja által alapított Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, majd elnöke, Weisz Manfréd 1922-ben bekövetkezett halála után pedig a (házasságok révén óriásira nőtt, a magyar nehézipar jelentős részét tömörítő) Weisz–Chorin–Kornfeld–Mauthner-vállalatbirodalom feje lett. (Kornfeld Móric, akinek apja alapította meg a magyar tőzsdét, Weisz Marianne-t vette feleségül, Mauthner Alfréd, a magyarországi vetőmagtermesztést alapító Mauthner Ödön fia pedig Weisz Elzát). Weiss Jenő, Kornfeld Móric és Chorin Ferenc voltak a magyarországi ipari és pénzügyi körök vezetői.
Tanácsaikat gyakran kikérték a legfelsőbb kormányzati körökben. „Chorin … minden befolyását latba vetette az angolszász orientáció mellett, és kiállt a fenyegető náci veszéllyel szemben. Hamar felismerte a sajtó jelentőségét is. Másokkal együtt az ő pénzügyi segítsége hívta életre 1938-ban a Magyar Nemzetet, de a GYOSZ révén pénzelte a Világ című napilapot, és – apja példáját követve – a Nyugatot. …érdekes a kormányhoz intézett 1940-es beadványa a náciellenes sajtó állami támogatásának szükségességéről.” Jól ismerték őket külföldön, és mint megvesztegethetetlen hírű mágnások, nagy tekintélynek örvendtek. Jóban voltak Bethlen Istvánnal és Horthy Jenővel, a kormányzó testvérével. Talán ez a kivételezett helyzet magyarázhatja, miért gondolták, hogy őket és családjukat nem érheti bántódás, de tévedtek.
A villában 1922-től egészen 1944. március 19-ig, a német megszállásig lakott a Chorin család, ekkor azonban mindenkinek menekülni kellett. Erre a pillanatra Mauthner Gabriella, aki akkor 19 éves volt, így emlékezett az Erdélyi Lajos által 1997-ben New Yorkban készített interjúban: „1944. március 19-én reggel hagytuk el az otthonunkat. Idejében. Az történt, hogy Chorin Feri bácsit telefonon hívta Erdődy úr, Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából. A németek átlépték a határt, és a család azonnal tűnjön el. Mi, a Mauthnerek politikailag bizonyára érdektelenek voltunk a németek számára. De hogy általunk ne tudakolhassanak a többiekről, Chorin Ferencről és Kornfeld Móricról, akik politikailag és származásuk miatt egyaránt veszélyeztetett helyzetben voltak. Ez tehát 19-én, egy vasárnapi reggelen történt. Elmentünk a Lendvay utcai Mauthner-házból örökre. Hál' istennek akkor ezt még nem tudtuk." (Forrás: Erdélyi Lajos interjúja Mauthner Gabriellával: Meg kell mondanom mindenkinek, hová tartozom. 1997, New York. Múlt és Jövő)
Az Andrássy úti Chorin-villát Kurt Becher SS-Standartenführer foglalta le. Innen szervezték meg Magyarország gazdasági kifosztását. a magyarországi zsidókkal kapcsolatos emberkereskedelmet. A Gestapo Chorint, Kornfeldet és Weisz Jenőt letartóztatta, és Mauthausenbe vitte. „Rendszeresen verték, éheztették őket, ezért is volt furcsa, amikor egyszer csak nyájas hangon tárgyalásokat kezdeményeztek velük, és Chorint visszaszállították Budapestre” a saját villájába. „A nácik azt vetették fel, hogy ha minden vagyonukat, beleértve a csepeli gyárat, a salgótarjáni szénbányákat és az összes ingatlant, átadnak, szabadon távozhatnak. Négy túszt azonban hátra kellett hagyniuk. A szerződést sokan nem akarták aláírni a családból a túszok miatt, akik egyébként önként vállalták, hogy maradnak…”
Máig sem tisztázott, hogy Kurt Becher, Himmler bizalmasa miért kötötte meg ezt az ügyletet, amelyben a Weisz–Chorin–Kornfeld–Mauthner-vagyon megszerzésért cserébe felajánlották a család negyvenegy tagjának semleges országba, Portugáliába és Svájcba menekítését.
A rokoni és gazdasági szálakkal is szorosan összekapcsolódó négy család tagjai így megmenekülhettek. Pár év múlva többen New Yorkban telepedtek le. Chorin Ferencet rendkívüli gazdasági, szervezői, tárgyalási képességei az üzleti életben ott is sikeressé tették.
Tanácsaikat gyakran kikérték a legfelsőbb kormányzati körökben. „Chorin … minden befolyását latba vetette az angolszász orientáció mellett, és kiállt a fenyegető náci veszéllyel szemben. Hamar felismerte a sajtó jelentőségét is. Másokkal együtt az ő pénzügyi segítsége hívta életre 1938-ban a Magyar Nemzetet, de a GYOSZ révén pénzelte a Világ című napilapot, és – apja példáját követve – a Nyugatot. …érdekes a kormányhoz intézett 1940-es beadványa a náciellenes sajtó állami támogatásának szükségességéről.” Jól ismerték őket külföldön, és mint megvesztegethetetlen hírű mágnások, nagy tekintélynek örvendtek. Jóban voltak Bethlen Istvánnal és Horthy Jenővel, a kormányzó testvérével. Talán ez a kivételezett helyzet magyarázhatja, miért gondolták, hogy őket és családjukat nem érheti bántódás, de tévedtek.
A villában 1922-től egészen 1944. március 19-ig, a német megszállásig lakott a Chorin család, ekkor azonban mindenkinek menekülni kellett. Erre a pillanatra Mauthner Gabriella, aki akkor 19 éves volt, így emlékezett az Erdélyi Lajos által 1997-ben New Yorkban készített interjúban: „1944. március 19-én reggel hagytuk el az otthonunkat. Idejében. Az történt, hogy Chorin Feri bácsit telefonon hívta Erdődy úr, Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából. A németek átlépték a határt, és a család azonnal tűnjön el. Mi, a Mauthnerek politikailag bizonyára érdektelenek voltunk a németek számára. De hogy általunk ne tudakolhassanak a többiekről, Chorin Ferencről és Kornfeld Móricról, akik politikailag és származásuk miatt egyaránt veszélyeztetett helyzetben voltak. Ez tehát 19-én, egy vasárnapi reggelen történt. Elmentünk a Lendvay utcai Mauthner-házból örökre. Hál' istennek akkor ezt még nem tudtuk." (Forrás: Erdélyi Lajos interjúja Mauthner Gabriellával: Meg kell mondanom mindenkinek, hová tartozom. 1997, New York. Múlt és Jövő)
Az Andrássy úti Chorin-villát Kurt Becher SS-Standartenführer foglalta le. Innen szervezték meg Magyarország gazdasági kifosztását. a magyarországi zsidókkal kapcsolatos emberkereskedelmet. A Gestapo Chorint, Kornfeldet és Weisz Jenőt letartóztatta, és Mauthausenbe vitte. „Rendszeresen verték, éheztették őket, ezért is volt furcsa, amikor egyszer csak nyájas hangon tárgyalásokat kezdeményeztek velük, és Chorint visszaszállították Budapestre” a saját villájába. „A nácik azt vetették fel, hogy ha minden vagyonukat, beleértve a csepeli gyárat, a salgótarjáni szénbányákat és az összes ingatlant, átadnak, szabadon távozhatnak. Négy túszt azonban hátra kellett hagyniuk. A szerződést sokan nem akarták aláírni a családból a túszok miatt, akik egyébként önként vállalták, hogy maradnak…”
Máig sem tisztázott, hogy Kurt Becher, Himmler bizalmasa miért kötötte meg ezt az ügyletet, amelyben a Weisz–Chorin–Kornfeld–Mauthner-vagyon megszerzésért cserébe felajánlották a család negyvenegy tagjának semleges országba, Portugáliába és Svájcba menekítését.
A rokoni és gazdasági szálakkal is szorosan összekapcsolódó négy család tagjai így megmenekülhettek. Pár év múlva többen New Yorkban telepedtek le. Chorin Ferencet rendkívüli gazdasági, szervezői, tárgyalási képességei az üzleti életben ott is sikeressé tették.
(Forrás: A szürke eminenciás: Chorin Ferenc. Flódni; Erdélyi Lajos interjúja Mauthner Gabriellával: Meg kell mondanom mindenkinek, hová tartozom. 1997, New York. Múlt és Jövő)