Erzsébet körút 26. – Kertész utca 15.
A Zion Egylet Székháza
megnyitás éve:
1906.
másodlagos funkció:
mozi, Olimpia mozgófilm-színház
funkció:
zsidó egyleti székház és bérház

A kevés ma is látható egykori zsidó egyleti székház közül helyével, méretével és impozáns megjelenésével is kiemelkedik a Zion Izraelita Jótékonysági Egylet Erzsébet körút 26. szám alatti, 1893–94 során felépült székháza. Az átmenő telken álló, a Kertész utcára is homlokzattal forduló négyemeletes historizáló épület tervezője Fleischl Róbert (1864–1926) és Brüggemann György (1865–1903) volt. A homlokzati jelentős épületszobrászati díszítés – a negyedik emeleti női és férfi akt – Haraszti Hirsch József szobrász és bronzöntő (1867–1942) munkája, aki 1903-ban Róna Józseffel közös szoboröntödéjét (Haraszti és Társa Öntőműhely) az Erzsébetvárosban, a Huszár utca 7.-ben nyitotta meg. 

A bérházban néhány jel még árulkodik a székházi múltról. A magas, íves kapuzat szokatlanul széles reprezentatív kapualjba vezet, ahol egykor portás fogadta az érkezőket. A liftajtóval szemben a hatalmas üvegablak előtt pedig ma is látható az elfáradt látogatókat szolgáló faragott ülőpad. A homlokzat érdekessége a második emeleten végigfutó erkély és a negyedik emelet egymás felé forduló, nagyméretű női és férfi szoboralakja. Az igényesség az udvari homlokzatokra is jellemző, a legfelső függőfolyosót üvegtető védi. Kívül-belül különleges a kovácsoltvas munka. A kapualjban és a lodzsás udvaron még ma is megvan az eredeti keramitburkolat, ahogy a lift előtti pihenőkön is a színes, geometrikus mintázatú padlóburkolat. Eredetileg az oromzaton, amelyet legfelül sas is díszített, ZION felirattal jelezték az épület rendeltetését, a földszintet pedig elegáns, nagyvárosias portálok foglalták el, az egyik oldalon Fischer és Hentzl vaskereskedése, a másikon a Magyar Fournure és Asztalos kellékek üzlete. A jótékonysági egylet (a tagok adományain kívül) a földszinti üzletek bérleti díja mellett nyilván a hatalmas bérház lakásainak bérleti díjából tevékenykedhetett. Irodái csupán a földszint hátsó, Kertész utcára néző traktusát foglalták el.

Az egyleti székház külön érdekessége, hogy 1906-ban itt nyílt meg – a fővárosban másodikként – Borhegyi János Olimpia mozgófilm-színháza, ép átellenben az elsővel, az Ungerleider Mór-féle Projectograph-al. A leírások szerint a szalon jellegű, kékesszürke mozi belsőt XIV. Lajos stílusú lámpák világították meg. A háború után ez lett a Zrínyi mozi, majd a kevés kivételek egyikeként még pár éve is mozi működött itt, a Hunnia. 2011-ben azonban követte a többiek példáját, bezárt.

A jótékonysággal kapcsolatos írások kiadásával is foglalkozó egylet az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat központjának is helyet adott. Az IMIT a székház felépítésével egy időben, 1894-ben alakult, célja a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának ismertetése, kiadása és terjesztése volt. Nyilvános felolvasásokat tartottak, évkönyvet adtak ki, pályázatokat hirdetettek. Támogatásukkal jelenhetett meg például Büchler Sándor A zsidók története Budapesten, Venetianer Lajos A zsidóság története az európai államokban vagy Kecskeméti Ármin A zsidó irodalom története című munkája. Legnagyobb vállalkozásuk a 4000 példányban megjelentetett bibliafordítás volt. 

1944-ben a Zion Egylet székháza is zsidók kényszerlakhelye, csillagos ház lett.


(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 72-74.)