Ó utca 46.
építés éve:
1910–12.
építtető:
funkció:
bérház
kivitelező:
Hlavay Kálmán
építész:

Az Ó utca Nagymező és Jókai utca közé eső szakaszán az utóbbi időkben sok volt a bontás. A megmaradt épületek közül kevés köthető zsidó építtetőhöz vagy tervezőhöz, az utcaképben is kivételnek számító 46. szám alatti épület azonban igen. A négyemeletes bérház késő szecessziós beépítésével megtöri a többnyire két- és háromemeletes historizáló és a lebontott házak helyén épült öt-hatemeletes épületek sorát. Kivételnek számít abban is, hogy a Koós Károlyra emlékeztető erdélyies tetőzettel és kapuzattal tervezett, páros zárterkéllyel megmozgatott aszimmetrikus homlokzat kovácsoltvas erkélyrácsain – talán tudatos választásként, de lehetséges, hogy csak formai játékként – zsidó szimbólum, menóra jelenik meg. A kapualj koporsó jellegű lezárásának gipszdíszítésében még feltűnik a szecessziót annyira jellemző vázából kinövő virág, életfamotívum, de a körbezárt udvar függőfolyosóinak egyszerű, geometrikus kovácsoltvas korlátai szinte már modernnek hatnak. A lépcsőházi korlátok virágdíszítései szintén geometriai formákból alakultak, ahogy a lakásajtók díszrácsai is. Az udvari homlokzaton a nyílások fölött Lechner-követőket idéző gipszdíszítés fut körbe, itt azonban ez is geometriai motívummá egyszerűsödik. Mindez Freund Dezső többi bérházára, különösen a VII. ker. Nyár utcai Bánd-házra is jellemző, de itt egy egyszerűbb, kevésbé díszített változat valósult meg.


Freund Dezső (1884–1960) apja, Freund Jónás az első budapesti cinkográfiai műhely alapítója volt. Ő a Komor–Jakab építészpáros irodájában kezdte építészeti pályáját, részt vett a szabadkai városháza tervezésében. Önálló munkaként elsősorban budapesti lakóházai ismertek, bár gyárépületeket is tervezett. Itt a Belső-Terézvárosban még három jelentős bérháza áll (Lázár utca 7. és 9., Hajós utca 16–18.). Nyár utcai háza bekerült az Iparművészeti Múzeum (IMM) által kiválasztott 60 legfontosabb szecessziós épület közé. 


1922-ben még az ő tervei alapján alakították ki a Nagyfuvaros utcai zsinagógát egy bérház udvarának beépítésével. Az üvegtetővel fedett gyönyörű zsinagógai tér minden berendezését, részletét, rituális tárgyait ő tervezte egységes art deco stílusban, de az I. világháború után, már városatyaként, elsősorban szociális lakásépítéssel foglalkozott. 


A XIII. kerületi Gyöngyösi úti szociális bérlakásépítés négy tömbjéből az egyik az ő tervezése, amit az art deco jegyében meglepő módon Papp-Váry  Elemérné Sziklay Szeréna Hiszekegy című versével díszített. N. Kósa Judit a Népszabadságban így ír erről: "A Gyöngyösi utcai házak kevesebb, mint egy év alatt készültek el, a program befejezésekor, 1928-ban pedig már 887 új kislakás állt, 1335 szobával és 63 üzlethelyiséggel. Freund Dezső épülete ezektől csak egyvalamiben különbözött: szembeszökően modern art deco díszítésében, amelynek szerves része volt a Magyar Hiszekegy a két bejárat fölötti homlokzaton." (Forrás: Népszabadság Online)

Vajon a háború alatt és utána mi történt Freund Dezsővel? Erről nem sok tudható.  Ami biztos, hogy mindvégig hívő zsidó maradt. Szabadkőművesként még 1949-ben is írt a Kelet-be, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy lapjába.  Fia Tibor (Budapest,1910 – Queens, 2007) is építész lett, 1940 és 1947 között Teheránban dolgozott, azután Amerikába ment, ahol képzőművészként vált ismertté (családtagok: Hanák Endréné és Hanák Péter közlése).


Egy másik családtag, dr Szelényi Judit szerint:  "A Freund család története az 1700-as évek végére visszavezethetően (F.T. által) jól dokumentált, de összetartó család lévén nehezen választható le Dezső bácsiról; pl. F.T. nálam lévő 11 oldalas “Visszaemlékezéseim” c. munkájában apjáról is több adat szerepel elsősorban az I. világháború alatti és utáni válság évekről. Minthogy Freund Tibor 1940 május 14-től 1947-ig Teheránban dolgozott,

ezután ugyan hazajött, de rövidesen  Izraelen keresztül az USA-ba ment és élete végéig ott élt - ezekről az időszakokról nincsenek feljegyzések,

Ami a konkrét kérdéseiket illeti: Freund Dezső utolsó lakása a háború után a Margit krt. 13. I. emeleten volt, a függőfolyosóról nyíló udvari, két szobás, szerény otthon. Ebben a házban (de valószínűleg nem ebben a lakásban) lakott korábban is, az 1940 évi telefonkönyv szerint: “Freund Dezső és Freund Tibor műépítészek” címszó alatt, irodájuk is itt volt.

Ami az 1939 és 1945 közötti időszakra vonatkozik, csak ködös emlékeim vannak. Úgy emlékszem, hogy életét az Oswald (Glöckl?) család mentette meg. Így került kapcsolatba későbbi feleségével Giza nénémmel is, aki haláláig hű társa volt és áldozatosan ápolta. A mentéssel kapcsolatos hálára utal az is, hogy 1945-ben magához vette és taníttatta, felnevelte ezen család szegény sorsú unokaöccsét Ferkót. A korábbi jómódnak ekkorra már csak nyomai maradtak, ingatlanjait államosították. Halála után felesége nehéz munkákat volt kénytelen vállalni megélhetéséért, ennek következményeként halt meg."

Freund Dezső sírja a Farkasréti zsidó temetőben található, ahol több más jelentős építészé is: Vágó Lászlóé, Jakab Dezsőé és Pollák Manóé.