Bajcsy-Zsilinszky köz 2. – Lázár utca 2/B
építés éve:
1938.
építész:
építtető:
beczkói Bíró Gyula
és beczkói Bíró Henrik közgazdász, olaj-nagykereskedő, királyi főtanácsos, műgyűjtő
funkció:
bérház

Az 1937-ben nyitott Bajcsy-Zsilinszky köz két oldalán kialakult új telkeken a kornak megfelelően modern bérházak épültek. A Bajcsy-Zsilinszky út felé eső tömböt is három modern épület alkotja. Mindhárom hatemeletes, magas tetős, vasbetonvázas, a földszinti fém sorportál fölött a homlokzatot sóskúti mészkő burkolja, a sorportál és a hatodik emelet fölött is lemezpárkánnyal zárt, a lakások a modern korszak új elveit követve nem függőfolyosóról, hanem a lépcsőházból közvetlenül nyílnak, elrendezésük négyfogatú. Kettőt közülük ugyanaz az építészpáros tervezett, Fried Miksa és Fenyves István, akik e két jelentős épületen kívül is igen sok magas színvonalú budapesti modern épület alkotói. A Bajcsy-Zsilinszky köz 2. a Bajcsy-Zsilinszky út 19/B-vel – bár építtetőjük nem azonos – szinte összenőtt, az udvarok cour d’honneur jelleggel kapcsolódnak egymáshoz.


Beczkói Bíró Gyula (1867–?) maga is építész volt, sok nagyon jó minőségű szecessziós épület fűződik a nevéhez (például Dob utca 9., Wesselényi utca 10., 13., Király utca 82.). Testvére, beczkói Bíró Henrik (1866–1941), olaj nagykereskedő pedig műgyűjtőként volt híres. A legmodernebbektől távol tartotta magát, az alföldi mestereket kedvelte. Bár a két világháború közötti műgyűjteményekről író Mravik László művészettörténész szerint ízlése ellentmondásos volt, olyan kiváló magyar festők képei szerepeltek gyűjteményében, mint Munkácsy, Paál László, Aba-Novák, Szinyei Merse Pál, Fényes Adolf, Koszta József, Székely Bertalan. A zsidóellenes intézkedések és a háborútól való félelem miatt festményeinek legnagyobb részét még halála előtt letétbe helyezte a Szépművészeti Múzeumban. Ezek a képek, sok más jelentős gyűjtemény képeivel ellentétben, szerencsésen megmaradtak. (Forrás: Budapest műgyűjteményei a két világháború között, Budapesti Negyed, 32-33. 2001/2-3. EPA)


A Bajcsy-Zsilinszky út 19/B-vel való alapvető hasonlóságok ellenére a két épület több részletben különbözik. A Bajcsy-Zsilinszky köz 2. egy fokkal szerényebb. Dekoratív, de még ma is golyónyomokat viselő homlokzatain zárterkélyek, erkélyek és tömör falfelületek váltakoznak. A homorú ívvel lecsapott erkélyek nagyon szép art decós kovácsoltvas korlátai stilizált virág-, illetve életfamotívumukkal itt egyszerűbbek. Feltételezhetően a 19/B-ben működő díszműlakatos, Sima Sándor munkái. Az eredeti állapotában megmaradt földszinti fém sorportál ugyanakkor itt meghatározóbb, elegánsabb, a sarkon ívesen fordul, ahogy fölötte az erkélyek és maga az épület szintén (mögötte, ahogy régen, ma is kávéház nyílik). A kapualj és a lépcsőház hangulata is más, nem sötétbarna fa lambéria, hanem eredetileg hófehér márvány burkolta, de mára ez eltűnt: egyszerű fehér vakolt falak helyettesítik. Változatlanul megmaradt azonban az előcsarnokot megvilágító, meglepő szépségű, soklapú kristályra emlékeztető art decós lámpatest, a barnára pácolt modern üvegezett ajtók és a lépcsőt kísérő fémcső korlát és ajtó kézfogók.


A Bíró család Fried–Fenyves építészpáros tervezte modern bérháza – ahogy a Bajcsy-Zsilinszky út 19/B és a tömb harmadik, hozzájuk igen hasonló épülete, a 19/A is – kerületi védelem alatt áll.