A Jókai és a Nagymező utca között húzódó keskeny Lovag utca egyforma méretű keskeny telkein historizáló és szecessziós épületek váltakoznak. A legszebb és legkülönösebb közöttük a Révész–Kollár építészpáros Murai Róbertné számára tervezett bérháza. A C alakban épült, magasföldszintes, háromemeletes műtermes ház a szecesszió jugendstil (német) vonulatához áll közel. Az erőteljes plasztikájú, franciaerkélyes, helyenként virágfüzérekkel díszített gyönyörű homlokzat középső zárterkélyén neoromán elemek is felfedezhetők. A zárterkélyt felülről lezáró ívben eredetileg festett kép, sgraffito is volt, melynek ma semmi nyoma, de az épület korabeli fotóján a Magyar Építőművészet 1906/IV. számában jól látható. Révész Sámuel és Kollár Lajos épületein ez egyáltalán nem szokatlan díszítés, például a közeli Zichy Mihály utca 10. szám alatt is alkalmazták. Ott nyomokban ma is észrevehető.

Az épület több meglepetést is tartogat. A függőfolyosó kovácsoltvas korlátain zsidó szimbólum, stilizált menóra vonul végig, ugyanúgy, mint az építészpáros több épületén (ilyen például a VII. ker. Csengery utca 9. vagy a VIII. ker. Népszínház utca 33. függőfolyosójának korlátja is). Itt azonban a zsidó szimbólum nemcsak a belső térben és stilizáltan, de a külső homlokzaton, az első emeleti ablakok előtti alacsony kovácsoltvas rács közepén is megjelenik, teljes valóságában. A szecesszió konzervatívabb változatát képviselő külső homlokzat és kapualj ellentéteként az utca felőli udvari homlokzat hatalmas, osztott üvegezésű íves felülete, mely télikerttel összekapcsolt ebédlőtermet rejt, meglepően modern. Az épületet kívül és belül is rendkívüli épületlakatos munka jellemzi. A függőfolyosót kísérő korlát vagy a homlokzat menórás rácsai is különlegesek, mellettük az előlépcső pávát stilizáló korlátja is. A legmeglepőbbek azonban a kapualjat és a lépcsőházat megvilágító gyönyörű kovácsoltvas lámpák. Ennek láttán a VII. ker. Marek József 31. lépcsőházának emeletes csillárja jut eszünkbe. Elképzelhető, hogy ahogy az ottanit, az itteni kovácsoltvas munkákat is a Gerő és Győry fémmunkás cég készítette. Ez annál is inkább elképzelhető, mert a tervező ott is a Révész–Kollár építészpáros volt, akik igen gyakran dolgoztak ezzel a céggel.

A bérház építtetőjének, Murai Róbertnének nem ez volt az egyetlen kivételes épülete a Terézvárosban. A másik a Király utca 106.-ban álló ötemeletes, franciaudvaros szecessziós bérház, amelyet ugyancsak Révész Sámuel és Kollár Lajos tervezett. Mindkét épület kerületi védettséget kapott.