Kollár József (Pest, 1869 – Budapest, 1943) "külföldön kezdte tanulmányait, majd a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1894-ben. Schmahl Henrik irodájában helyezkedett el, itt ismerkedett meg Révész Sámuellel, akivel 1900-ban társult, s az első világháborúig működött együtt. Együtt közel 150 lakóépületet és néhány középületet terveztek. Ekkoriban az építész az V. kerületi Laudon utca 9. szám alatt élt, később költözött át az Andrássy út 2. szám alá. Cégük tagjai: Révész Samu, Kollár József, Krahl Ernő, Fischer Mihály, Vécsei Pál és dr. Szücs Miklós ügyvéd, s irodájuk a Zrínyi utca 12-ben volt. Révész és Kollár együtt közel százötven lakóházat tervezett, és néhány középületet is. Építészeti stílusukra mindvégig jellemző a gótizáló elemekkel ötvözött német Jugendstil geometrizáló kifejezésmódja. Első épületeik között található az 1901 és 1903 között megépült IX. kerületi Szamuely utca (egykor Lónyai utca) 30-32. szám alatti Központi zálogház, vagy a VI. kerületi Zichy Jenő utca 10. alatti bérház, melyet dr. Weisz Jakab orvos építtetett. Ebben az időben bízza meg a tervezőpárost Murai (később Muray) Róbertné szül. Fenil Angéla a Király utca 106. alatti épület megtervezésére, később, 1906-ban pedig a Lovag utca 20. szám alatti páratlan szépségű szecessziós bérház megépítésére. 1909-ben terveznek két épületet a XIII. kerületi Hegedűs Gyula utcába (8. és 20. szám), az Üllői út 59. szám alá is egy gyönyörű francia előudvaros bérházat, valamint részt vesznek a főváros építkezéseiben is: Málnai Bélával, Haasz Gyulával és a Vágó testvérekkel a Hungária körúti lakások megtervezésében. 1910-ben épül meg az V. kerületi Deák Ferenc utca 17. szám alatti impozáns szecessziós lakó -és áruház, illetve a Nádor utca 21. szám alatt a Nasici faipari Rt. székháza, melyről Déry Tibor is beszámol Munkában a „hanyag trónörökös” című levelében (levelezések édesanyjával, Liebe Mamuskám címmel), azt írja, hogy az épület tervezői az ország élvonalába tartozó Révész és Kollár voltak, s a homlokzaton a cég profiljára utaló fatörzseket gurító erdőmunkások láthatóak. 1911-ben készül el a Városligeti fasor 40. szám alatt Révész Sámuel és felesége, Stern Lili villája és műterme, melyet az építészpáros tervezett. 1912-ben érkezik el Révész és Kollár tervezői pályájának virágzása, ekkor épül legtöbb alkotásuk: a Városligeti fasor 42. szám alatt Schuler Jenő villája, a 44. szám alatti Basch-villa – sajnos mindkettőt átalakították azóta –, az V. kerületi Váci utca 11/B, melynek építtetője Lahner Henrik volt, a Népszínház utca 7. és 31. szám alatti lakóházak, a Károly körút 20 alatti Nemzeti Takarékpénztár, melyet szintén átalakítottak, ekkor készül el a Kossuth Lajos tér 16-18. alatti hatalmas bérpalota, s egyik legkiemelkedőbb alkotásuk, a Deák Ferenc utca 23. szám alatti Modern és Breitner Áru -és lakóház munkálatai is folynak. Az utóbbi 1913-ra készül el, építtetője Breitner Zsigmond (és Stern Alfréd) kereskedő – akiről Ferenczy Károly festett portrét –akiről ismeretes, hogy nejével támogatta a szegény sorsú és árva gyermekeket. 1914-ben a háború előtti és egyben pályafutásuk utolsó műve a Március 15. tér 7. szám alatti 1903-ban Schütz Rezső által tervezett szecessziós lakóház bővítménye. A világháború után megszűnik közös tevékenységük, s mindketten felhagynak tervezői pályájukkal."

(Forrás: Baldavári Eszter MÉ MP, BFL, Gerle-Kováts-Makovecz: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990., Építészeti örökség 2009. 1. sz. melléklet, Déri Tibor levelezése édesanyjával. Balassi Kiadó-Magyar Irodalmi Múzeum 1998.)