Akácfa utca 32.
Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet székháza
építés éve:
1894.
funkció:
egyleti székház és bérház
építész:
Porzsolt Ernő
jelentős személyiség:
Bischitz Dávidné sz. Fischer Johanna a Pesti Izraelita Nőegylet elnöke

A Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet székházzal egybeépült kétemeletes bérházát a Pesti Izraelita Hitközség az Akácfa utca 22.-vel azonos évben, 1894-ben építtette adományokból.  A már 1879 óta működő jótékonysági egylet, mely szegény és árva gyerekek megmentésére alakult, ekkor egyszerre háromszáz gyerekkel foglalkozott. 


Az utca lakóházaitól külső megjelenésében nagymértékben különböző épület hatalmas, áttört kovácsoltvas kapuján belépve az előtér jobb oldalán lévő falfülkében egy „Bischitz Dávidné, 1899.” feliratú vörösmárvány talapzat látható. A róla eltűnt mellszobor (Róna József, 1889) a Zsidó Múzeum padlásán nem is olyan régen került elő, így akár vissza is állítható.


Fischer Johanna (Tata, 1829 – Budapest, 1898) édesapja Fischer Mór gyáros volt, a herendi porcelángyár alapítója. Fiútestvérei részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban, ő a harcok sebesültjeit ápolta. Később, gazdag kereskedő feleségeként az egész életét a jótékonykodás határozta meg. 1866-ban az ő kezdeményezésére, Meisel Farkas Alajos főrabbi segítségével alakult meg a Pesti Izraelita Nőegylet Magyarországon elsőként, így mintaként szolgált a katolikus és református felekezet számára is. A nőegyletnek 1873-tól haláláig ő volt az elnöke. 1867-ben személyes áldozatvállalással hozta létre a zsidó leányárvaházat, és 1870-ben közreműködött a zsidó népkonyha felállításában, mely felekezeti különbség nélkül adott ételt mindenkinek. 1878-ban, a boszniai háború idején újra sebesülteket ápolt. Ferenc József ezért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A Bischitz család 1895-ben, többek között az ő érdemei elismeréséül kapott nemesi címet. A tiszaeszlári vérvád idején anyagilag segítette a perbe fogottakat. A Szegény Gyermekkert Egylet megalakulását és működését a párizsi Hirsch Mór báró és az ő bőkezű anyagi támogatása tette lehetővé. Mellszobra a halála utáni évben hálából, tiszteletadásként került az épület előterébe. 


Jótékonykodása olyan sokrétű és olyan jelentős volt, hogy az egykorú Egyenlőség tudósítása szerint utolsó útjára „szinte beláthatatlan tömeg” kísérte el. Halálakor Jókai Mór az emberiség jótevőjeként emlékezett meg róla. A gyászszertartást Dr. Kohn Sándor főrabbi tartotta. Halotti maszkját a kor neves szobrásza, Telcs Ede készítette el. A kerület szociális intézménye ma az ő nevét viseli.


A századforduló asszimilációs törekvései a Bischitz családot is megérintették. A XVIII. században még Prágából menekült, Sárbogárdon megtelepült Bischitz Salamon rabbi leszármazottai a nevüket 1906-ban Hevesyre változtatták. A családban eddig is, de Hevesy néven is igen sok jelentős személyiség: mérnök, diplomata-államférfi, történész akadt, a legjelentősebb közöttük mégis Bischitz Dávidné egyik unokája, Hevesy (Bischitz) György (Budapest, 1885 – Freiburg im Breisqau,1966), aki 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. 


1944-ben ez az épület is csillagos ház lett. Ma a széles telken U alakban épült, két-, illetve háromemeletes, tekintélyes historizáló épület egyszerű lakóház, és a tágas kertet kihasználva napközi otthonos óvoda, a hajdani székház második emeleti hatalmas díszterme pedig – két szintre osztva és a felismerhetetlenségig megváltoztatva – a Bihari János Kulturális Egyesület és Néptánc Együttes gyakorló- és bemutatóterme.  


A homlokzatot a díszterem két szintet átfogó ablaksora uralja. A hatalmas, íves ablakokat korinthoszi fejezetes páros falpillérek fogják közre. A földszinten, a magas kőlábazat fölött ugyancsak nagyméretű, ívesen záruló ablaknyílások sorakoznak, melyeket azonban átalakítottak, félig-meddig befalaztak. A reprezentatív homlokzat, a széles, díszes bejárat, de az összes közös tér, így a tágas, boltozott, falpilléres előcsarnok és az óriási, oszlopos, négyzetes lépcsőház is az egykori székház közösségi funkciójára utal. Az udvart U alakban közrefogó épületszárnyak kialakítása, függőfolyosóról nyíló lakásai ugyanakkor a szokásos pesti bérházakhoz teszik hasonlatossá az épületet. 


(Forrás: Védtelen örökség, 2007, 52–54. és Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 67–68.)