Akácfa utca 7. – Dohány utca 43.
építés éve:
1914.
funkció:
bérház
kivitelező:
építész:
építtető:
Pollacsek Oszkár mérnök és neje, Epstein Rezső és neje, Mandel Rózsi , valamint a kiskorú Epstein Klára
Az Akácfa utca – Dohány utca sarkán magasodó ötemeletes késő szecessziós bérháznak Porgesz József nemcsak tervezője, de építője (kivitelezője) is volt. Ez nem volt szokatlan az építészek között, itt azért volt mégis különös, mert megbízói, Pollacsek Oszkár (Nagykároly, 1876 – Budapest, ?) mérnök és építőmester, valamint Epstein Rezső (1875–1937) mérnök a legnagyobb építési cégek egyikének tulajdonosai voltak: a Wekerle-telep mellett több jelentős gyár, bérház, iskola, pénzügyi palota kivitelezése fűződik a Pollacsek és Epstein cég nevéhez. (Pollacsek volt Polányi Károly eredeti neve is, érdekes lenne megtudni, hogy ugyanarról a családról van-e szó.)
Pollacsek Oszkárról a Magyar Zsidó Lexikon így ír: „P. Oszkár, mérnök, építőmester, szül. Nagykárolyban 1876. jún. 10. A műegyetemet Budapesten végezte. Beltagja a Pollacsek és Epstein cégnek. Felépítette a 3000 lakásos Wekerle-telepet, a győri ágyúgyárat. Épített még több iskolát, dohánygyárat és pénzügyi palotát. Mérnöki szaklapokban, továbbá az Újság és a Budapesti Hírlap hasábjain állandóan jelennek meg szakkérdésekkel foglalkozó cikkei. Alelnöke a M. Építőmesterek Orsz. Szövetségének. Élénk részt vesz a hitközségi életben is. Díszelnöke a Chinuch Neorim egyletnek. Tagja a Pesti Izr. Hitközség adóügyi bizottságának, továbbá az OMIKE elnöki tanácsának.”
Epstein Rezsőről pedig ez áll a Magyar Zsidó Lexikon-ban: „E. Rezső, mérnök, szül. Budapesten 1874. A műegyetemet u. o. végezte. Beltagja a Pollacsek és Epstein cégnek, mely a legnagyobb építkezési cégek egyike. Szakavatott vezetése mellett épült fel a 3000 lakásos Wekerle-telep, a győri ágyúgyár, sok budapesti iskola, az ország különböző részein dohánygyárak és a pénzügyi paloták egész sora. Tagja a Magánmérnökök Orsz. Szöv. választmányának. Mérnöki szaklapokba számos cikket írt.”
Porgesz József (Öcsöd, 1880 – Németország, koncentrációs tábor, 1944) azon jelentős építészek közé tartozott, akik a szecesszión belül nem a lechneri utat követték. Ismert korábbi bérházain a jugendstil és ezen belül Franz Metzner német szobrász hatása érzékelhető, a későbbiek már mind az art deco jegyében születtek (Forrás: Szecessziós Magazin)
Ez a késő szecessziós épülete is az art deco jegyeit viseli. A homlokzat neoreneszánsznak tekintett díszítéseit, reliefjeit nézve el lehet gondolkozni azon is, vajon nem indiai ihletésűek-e. Mindenképpen nagyon szép és elegáns épületről van szó: igényes részletekről, gyönyörű korlátokról, jó lakásokról. A lépcsőházat az új idők jeleként már nem hagyományos ablakok világítják meg, íves falát nagy felületen üvegtégla alkotja.
Porgesz Ipariskolát végzett. 1918-tól nemcsak tervezett, de vállalkozó is lett, 1929-ben pedig alapítója és tervezője is egyben a Stylus Építő Rt.-nek. Emellett bútortervezőként is ismert volt. Nagyon sok bérházáról tudni, középületről viszont nem. Ami mégis érdekes, hogy részt vett a Kazinczy utcai zsinagóga tervpályázatán Skuteczky Sándorral, ahol ők nyerték meg az első díjat, a megbízást mégsem kapták meg. A Hitközség úgy döntött, hogy a második díjazottnak, a Löffler fivéreknek adja a megvalósítás lehetőségét. A szerző halála miatt már megszűnt Budapest Architect blog 17 épületét sorolta fel Budapesten. Elsősorban a XIII. és a VIII. kerület zsidó közép- és felső osztályának dolgozott, de a Belső-Erzsébetvárosban, innen nem messze is áll egy ugyanebben az évben épült bérháza, a Klauzál utca 23.
Az 1937-ben elhunyt Epstein Rezső a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (4-45-2). Feleségét, Mandel Rózsit (1885–1973) több évtizeddel később ugyanoda temették. Pollacsek Oszkár sírjáról nincs információ.
Pollacsek Oszkárról a Magyar Zsidó Lexikon így ír: „P. Oszkár, mérnök, építőmester, szül. Nagykárolyban 1876. jún. 10. A műegyetemet Budapesten végezte. Beltagja a Pollacsek és Epstein cégnek. Felépítette a 3000 lakásos Wekerle-telepet, a győri ágyúgyárat. Épített még több iskolát, dohánygyárat és pénzügyi palotát. Mérnöki szaklapokban, továbbá az Újság és a Budapesti Hírlap hasábjain állandóan jelennek meg szakkérdésekkel foglalkozó cikkei. Alelnöke a M. Építőmesterek Orsz. Szövetségének. Élénk részt vesz a hitközségi életben is. Díszelnöke a Chinuch Neorim egyletnek. Tagja a Pesti Izr. Hitközség adóügyi bizottságának, továbbá az OMIKE elnöki tanácsának.”
Epstein Rezsőről pedig ez áll a Magyar Zsidó Lexikon-ban: „E. Rezső, mérnök, szül. Budapesten 1874. A műegyetemet u. o. végezte. Beltagja a Pollacsek és Epstein cégnek, mely a legnagyobb építkezési cégek egyike. Szakavatott vezetése mellett épült fel a 3000 lakásos Wekerle-telep, a győri ágyúgyár, sok budapesti iskola, az ország különböző részein dohánygyárak és a pénzügyi paloták egész sora. Tagja a Magánmérnökök Orsz. Szöv. választmányának. Mérnöki szaklapokba számos cikket írt.”
Porgesz József (Öcsöd, 1880 – Németország, koncentrációs tábor, 1944) azon jelentős építészek közé tartozott, akik a szecesszión belül nem a lechneri utat követték. Ismert korábbi bérházain a jugendstil és ezen belül Franz Metzner német szobrász hatása érzékelhető, a későbbiek már mind az art deco jegyében születtek (Forrás: Szecessziós Magazin)
Ez a késő szecessziós épülete is az art deco jegyeit viseli. A homlokzat neoreneszánsznak tekintett díszítéseit, reliefjeit nézve el lehet gondolkozni azon is, vajon nem indiai ihletésűek-e. Mindenképpen nagyon szép és elegáns épületről van szó: igényes részletekről, gyönyörű korlátokról, jó lakásokról. A lépcsőházat az új idők jeleként már nem hagyományos ablakok világítják meg, íves falát nagy felületen üvegtégla alkotja.
Porgesz Ipariskolát végzett. 1918-tól nemcsak tervezett, de vállalkozó is lett, 1929-ben pedig alapítója és tervezője is egyben a Stylus Építő Rt.-nek. Emellett bútortervezőként is ismert volt. Nagyon sok bérházáról tudni, középületről viszont nem. Ami mégis érdekes, hogy részt vett a Kazinczy utcai zsinagóga tervpályázatán Skuteczky Sándorral, ahol ők nyerték meg az első díjat, a megbízást mégsem kapták meg. A Hitközség úgy döntött, hogy a második díjazottnak, a Löffler fivéreknek adja a megvalósítás lehetőségét. A szerző halála miatt már megszűnt Budapest Architect blog 17 épületét sorolta fel Budapesten. Elsősorban a XIII. és a VIII. kerület zsidó közép- és felső osztályának dolgozott, de a Belső-Erzsébetvárosban, innen nem messze is áll egy ugyanebben az évben épült bérháza, a Klauzál utca 23.
Az 1937-ben elhunyt Epstein Rezső a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (4-45-2). Feleségét, Mandel Rózsit (1885–1973) több évtizeddel később ugyanoda temették. Pollacsek Oszkár sírjáról nincs információ.
1944-ben a Pollacsek–Epstein-féle bérház is csillagos ház lett. Állítólag a háború alatt két lakó: Füzes Anna színésznő és Richárdné itt bújtatta a korszak két legnagyobb színésznőjét, Bajor Gizit és Gombaszögi Fridát. A ház tervezőjét, Porgesz Józsefet azonban úgy tűnik nem sikerült elbújtatni. Ő is koncentrációs táborban halt meg, ahogy annyi más, ezt a várost felépítő zsidó építésztársa.