A Dohány  utca egyik legmodernebb, 1929-ben épült sarokbérházát a Hungária Fürdő Rt. a kor kiemelkedő építészével, Vágó Lászlóval terveztette.

Vágó László (Nagyvárad, 1875 – Budapest, 1933) kilencgyermekes asszimiláns zsidó családban született. Ő és öccse Vágó József is építész lett. Édesapjuk, Vágó Mihály sikertelen építési vállalkozása miatt költözött Nagyváradról Budapestre, közben a család nevét Weinbergerről Vágóra magyarosította. A két testvér hosszú ideig együtt dolgozott. Ma már szebbnél-szebb, érdekesebbnél-érdekesebb újító jellegű épületeik egy része háborús pusztítás és későbbi felelőtlen bontás következtében nem láthatók.

Vágó László másik Dohány utcai bérházát, az 1909-ben épült Árkád Bazárt még testvérével, Vágó Józseffel közösen készítette, ahogy 1910-ben a Schiffer villa tervét (Munkácsy Mihály utca 19/B) is. Ugyancsak együtt tervezték 1903-ban a közeli Síp utca 16–18. alatt álló bérházat, ahol – még Lechner hatására – a szecesszió népies irányát követték, mint egyes Nagyváradon épült épületeiknél is. 1911-től azonban Vágó László már önállóan dolgozott. Modern bérháztervei mellett komoly sikereket ért el színházak újjáépítésével, például a Paulay Ede utcai Parisiana mulató átalakításával. 1928-ban belépett a CIAM-csoportba. 1931-ben Faragó Ferenccel együtt tervezte a Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó kultúrházat (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár), és a zseniálisan megoldott, modern, árkádokkal körülvett Hősök kertjét és Hősök templomát a kornak és a feladatnak megfelelő art deco és orientalista stílusban.

Sírja a Farkasréti úti zsidó temetőben található. Vidor Emil tervezte sírkövét a testvérével közösen tervezett épületek domborművei díszítik.